A Tisza-tó 2023-ban lesz ötven éves, de már az 1960-as években megkezdődtek a létrehozása előtti munkálatok, azaz a kijelölt medrében ki kellett vágni a mélyebben fekvő fákat, illetve a gátakat is meg kellett erősíteni. Az élet a Tisza-tó előtt hasoló volt, mint most az Alföldön: főként mezők, legelők és erdők alkották a területét, amit olykor-olykor elmosott a Tisza és sokszor maradtak mocsaras, lápos, sulymos területek is utána.
Nem mindenhol vágták ki teljesen a fákat, sőt az egykori legelők kútjai is a vízzel borított területen maradtak.
Ennek köszönhető, hogy még a mai napig fellelhetőek a kutak a Tisza-tó közepén. Legutóbb a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre hívta fel a figyelmet a kútra, ami a Sarudi-medence tiszaderzsi részén található és vélhetően több csónak is „ledarálta” a tetejét, hiszen a nyári, magasabb vízszint során nem látszódik ki a vízből. A kutakat természetesen meg is jelölik. Nagy veszélyt nem jelentenek és olyan helyen vannak, ahol nagyon kevés csónak jár.
Egy másik kút is van a Tisza-tóban
A Tisza-tónál viszont nemcsak itt, hanem a Tiszavalki-medencében, a Dühös-laposon is találni hasonló kutat, egészen pontosan ott gémeskút meredezik az ég felé. Ez a terület valamikor legelő volt és 50 éve – mióta vízzel árasztották el a területet – itt áll. A kút kávája is megvan, amit a téli csökkentett vízszintkor látni is lehet.
A kutak elvétve, több helyen is felbukkannak a Tisza-tóban a téli vízszintkor azokon a helyeken, ahol egykor legelő volt.
A Tisza-tó tuskói
Korábban a Tisza-tavi tuskótérképről írtunk, sőt egy remek videót is készített róla Fodor László. Erről ide kattintva olvashatsz:
Tisza-tavi tuskótérkép: videón, mennyi tuskó felett haladunk el a vízen!