Tisza-tó élmények

Matuzsálemi korú fák a Tisza-tónál

A Tisza-tó ugyan közel 50 éves, de a környékén lévő fák ennek korát jócskán túlszárnyalják. Ha ezek a fák mesélni tudnának a múltról, akkor bizonyára napestig hallgathatnánk a történetüket. Most megmutatjuk, hol találod őket és mit lehet róluk tudni. Az alábbi felsorolás az, amiről csupán mi tudunk, így szívesen vesszük az infókat, ha valaki ki tudja egészíteni a listánkat.

Tiszaigari Arborétum

A Tiszaigari Arborétumban található Mátyás király fája. A legenda szerint, országjárásakor e fa alatt pihent meg. A kocsányos tölgynek már több mint 500 évesnek kellene lennie. Óriási, terebélyes lombkoronája és vaskos törzse alapján valóban úgy gondolhatnánk, hogy ez alatt Mátyás király pihent meg, de a szakértők szerint nincs ennyi idős, mindössze csak 200-300 száz éves lehet. A helyiek emlékezetében régóta él a fa, valamint a Magyar Királyság második katonai felmérésének (1819-1869) térképén is látni egy fát, ami talán ez lehetett – tudniillik a nagy fák tájékozódási pontként szolgáltak.

A fát a Tiszaigar Arborétumban lehet megnézni, ahol több különféle, csodálatos fát találni.

 

Kisköre 300 éves fája

A szerelmesek fájának is lehetne hívni a kiskörei 300 éves fát, hiszen egy helyi legenda szerint, ha egy szerelmespár megcsókolja alatta egymást, akkor az örökre együtt marad. A fa szinte valóban ennyi idős, hiszen a kétezres évek elején, egy felmérés alapján ezt a megállapítást tették a szakemberek. A fát a Kiskörei Tisza-híd után, a Tisza gátjának kiskörei oldalán, egy gátőrház közelében kell keresni. Fajtáját tekintve ez is kocsányos tölgy. Törzsének kerülete: 6 m, átmérője: 1,3 m, magassága: 30 m.

A fát érdemes gyalogosan vagy kerékpárral megközelíteni, ami egy kellemes délutáni programnak is megfelelhet.

 

Tiszafüredi Százéves fa

Tiszafüred árterében áll a Százéves fa, amit a helyiek már száz évvel ezelőtt is így hívtak. Úgyhogy az is lehet, hogy már két-, vagy akár háromszáz éves a valódi kora. A fa az erdő sűrűjében található, és mivel nyáron a magas vízállás, a sok szúnyog és a dús aljnövényzet nem teszi lehetővé, így csak télen, vezetett kísérettel lehet eljutni hozzá. A történelem is megemlékezik a fáról, hiszen a Magyar Királyság második katonai felmérésének (1819-1869) térképén pont ezen a helyen látni egy fát. Sajnos, igen rossz az állapota, valószínűleg haldoklik: egy vaskos ága már letört és a természeti csapások sem kímélték, mert valószínűleg villám csapott bele néhány éve. Átmérője közel két méter, így a kisköreihez hasonlítva már ez a fa is bőven túl van a 300. születésnapján.

 

Tiszádi őstölgyes

A Tiszádi őstölgyes egy, a Tisza-tó „egyik tiltott erdeje”, ahova tényleg kéretik nem bemenni, vagy csak szakavatott túravezetővel. Az őstölgyes a Tisza szabályozás előtti képét tárja a betérők elé a maga több száz éves kocsányos tölgyeivel. Hajdanán egy család lakott is az erdőben, valamikor a második világháború környékén. Házuk maradványainak tégláját még a mai napig megtalálni odabent.

Ahogy a visszaemlékezésükben írták, árvíz esetén sokszor csak csónakkal tudtak Poroszlóra vagy Tiszafüredre átmenni. Az őstölgyesben néhány tíz fa áll ma, amelyeknek nem tesz jót, hogy a Tisza-tó kialakítása óta, az elmúlt közel 50 évben ennyire magas talajvízzel kell élniük: tudniillik a kocsányos tölgyek nem bírják a folyamatosan magas vizet.

Érdekesség, hogy néhány mocsárciprust is találni. Ez azért ritkaság, mert az eredetileg amerikai fafajta szinte csak mesterségesen ültetetten, arborétumokban található meg hazánkban, tehát ezeket a példányokat valaki szándékosan ültette oda.

 

Erzsébet-emlékfa Tiszaszőlősön

Tiszaszőlősön a református templom és a sportpálya mellett található két fát vélhetően Sissi királyné halála után ültették. A legtöbb településen megtalálhatóak a századfordulóról származó kocsányos tölgyek, amelyek ültetését Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter 1898. november 19-én kelt rendeletének I-II. része rendelte el:

Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zugó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távoli vidékek mythoszi ege alatt magasba nyuló százados erdők mélyén; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhitattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek! Én bizalommal intézem azt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessünk!

 

 

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Discover more from I Love Tisza-tó

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading