Tisza-tó élmények

A Tisza-tó vízi közlekedési szabályai: hova mehetsz be csónakkal és hova nem?

A legtöbben a Tisza-tavon vezetnek először csónakot, vagy sok év után itt eveznek újra. A Tisza-tó felfedezéséhez muszáj tisztában lenni a szabályokkal. Összegyűjtöttük az alapvető közlekedési szabályokat és azokat a helyeket is bemutatjuk, ahova csak evezve lehet bejutni.

Hova mehetünk csónakkal és hova nem?

A Tisza-tó Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó területének egyes részeit tilos belsőégésű motorral hajtott kishajóval vagy csónakkal látogatni. A szabályra azért van szükség, mert e területek különleges állat- és növényvilága olyannyira páratlan, hogy a motorok által okozott károsanyag-kibocsátás tönkretenné. Éppen ezért a Porong tava, Ispán tava, Hód, Gaznyilas, Partos-fenék és az Óhalászi-holtág területét csak evezve vagy elektromos motorral lehet megismerni.

A törvény továbbá kimondja: A Tisza-tó 33-as főközlekedési úttól dél-nyugatra eső részének a Kis-Tisza bal partja  a Laskó-patak torkolatáig – Kozma-fok – V. öblítőcsatorna – Tisza jobb partja és a Kis-Tisza  33-as főközlekedési út által határolt területén a belsőégésű motorral hajtott vízi járművek elől elzárt területek kivételével – mindössze 4kW teljesítmény alatti belsőégésű motorral hajtott kiahajóval és csónakkal lehet közlekedni.

Ugyan a HNPI területéhez tartozik, de a közlekedési korlátozások nem terjednek ki a Tisza fő medrére, a tiszavalki kikötőből a IX. öblítőcsatornán keresztül a Tisza fő medrébe vezető útvonalra, a Füredi-Holt-Tiszától a X. öblítőcsatornán keresztül a Tisza fő medrébe vezető útvonalra és a HNPI által kijelölt útvonalakra.

A Tisza-tó partélétől mért 200 métertől, valamint az öblítőcsatornákban sebességkorlátozás van elrendelve. Ez azt jelenti, hogy a megengedett sebesség nem lehet több 10 km/h-nál. Az öblítőcsatornákban úgy kell elhaladni egymás mellett, hogy ne keltsen egyik fél se hullámot. A kikötött hajók és az úszóművek mellett úgy szükséges elhaladni, hogy ne keletkezzen olyan hullám vagy szívóhatás, amely által a hajók egymásban kárt tehetnének vagy az ott tartózkodó személyek veszélybe kerülhetnének.

Amikor motoros csónakot vezetünk és egy nagyobb hullámmal találjuk szembe magunkat, érdemes orral ráfordulni a hullámra, hiszen ha oldalról kapja el a csónakot, könnyedén beleboríthatja az utasokat.

Milyen szabályok vonatkoznak a csónakvezetőkre?

A tó csodáit túravezető segítségével vagy önállóan is felfedezhetjük. Ha az előbbit választjuk, úgy könnyebb dolgunk van, de ha az utóbbi mellett tesszük le voksunkat, be kell tartanunk a vízi közlekedés szabályait éppúgy, mint ahogy a mindennapokban gyalogosan, kerékpárral vagy éppen autóval közlekedünk.

A szabályok egyáltalán nem nehezek, könnyen megjegyezhetőek. A törvényben a következőképp fogalmazódik meg: a csónak olyan vízi jármű, amely emberi erővel hajtott vagy gépi berendezéssel történő meghajtás esetén a motorteljesítmény legfeljebb 14,5 kW (azaz 20 Le) és a hossza nem éri el a 7 métert.

Önállóan, emberi erővel meghajtott csónakot bárki vezethet, aki elmúlt 14 éves, míg gépi hajtású vízi jármű vezetéséhez a vezetőnek be kell töltenie a 17. életévét, emellett úszástudással kell rendelkeznie, ismernie kell a vízfelületet és a szabályokat. A kikötőkben az az általánosan bevett szokás, hogy az első motorcsónakkal megtett út előtt egy gyakorlókörre küldik a turistákat a kikötő környékén. Ezzel bizonyosodnak meg a vezető rátermettségéről – és ha bizonytalannak látják az alkalmi sofőrt, bizony nem adják bérbe a csónakot, csak saját túravezetővel.

 

A csónak kötelező felszerelései:

– Mentőmellény – ahányan nem tudnak úszni + a 16. életév alattiaknak szükséges, de legalább 1 db-nak lennie kell!
– Evező, horgony – 1-1 db
– Kötél vagy lánc – legalább 10 fm
– Legalább 1 liter űrméretű vízmérő eszköz – 1 db
– Egy db elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, valamint tartalékizzó
– A csónak üzemben tartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített tábla

Kinek van elsőbbsége a vízen?

Ahogy a szárazföldön, úgy a vízen is a jobbra tartás szabályát kell alkalmazni. Egy-egy szűk öblítőben evezhetünk akár középen is, de ha jön egy másik vízi jármű, mindenképp le kell húzódnunk. A szabály szerint a nagyhajó (azaz a 20 méternél hosszabb) elsőbbséget élvez minden más előtt. Ezután a szabály annak adja az elsőbbséget, amelyik vízen közlekedő jármű jobban ki van téve a természet erőinek. A sorban a vitorlás kishajó következik, annak mindenkivel szemben elsőbbsége van, kivéve a nagyhajóval. A következő az evezős, ami előnyt élvez a gépi hajtásúakkal szemben, de a vitorlásnak és a nagyhajóknak elsőbbséget kell adnia.

A gépi kishajónak és csónaknak előnyt kell adnia az evezősnek, a vitorlásnak, valamint a nagyhajónak, így ez a legkiszolgáltatottabb. Tehát, ha bérlünk egy ilyet, akkor tudnunk kell, hogy nem fogják nekünk megadni az elsőbbséget, mert azt nekünk kell megadni a többieknek.

Lehet alkoholt fogyasztani csónakvezetés közben?

Hiába gondolja azt az egyszeri vízre szállt turista, hogy egy sört biztosan megihat, igazoltatva mégis megbüntethetik ittas vezetés miatt. A magyar törvények kimondják, hogy ittas vagy bódult állapotban tilos vezetni. Ez igaz akkor is, ha vízen közlekedünk. A Tisza-tónál rendszeresen, szúrópróba-szerűen szondáztatnak a rendőrök, akik a szabályszegőket félreállítják.

 

Viharjelzések a Tisza-tónál

A viharjelzést mindig érdemes figyelni, mielőtt útnak indulunk. A kikötősök el sem indíthatnak minket, ha vihar közeleg. Ezek a jelzések megbízhatóak, de nem árt tudni, mit jelentenek a villanások. A Tisza-tónál öt helyszínen működik viharjelző-állomás: Poroszlón, Újlőrincfalván, Sarudon, Abádszalókon és a Nagykunsági-főcsatorna bevezetőnyílásánál. A rendszert a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága üzemelteti, amely minden év április 1-től október 31-ig közli a veszélyjelzést.

A viharjelző szabály a világ minden részén ugyanaz. Alaphelyzetben nem világít a berendezés. Az első foknál 45-öt villan (ez mindig a szélsebességgel van összefüggésben), közelgő vihar esetén pedig 90-et.

Vízi sportolás a Tisza-tavon

A vízisízés és hasonló tevékenység csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett. Az illetékes hatóság kijelölheti azt a vízterületet, amelyeken vízisízés és hasonló tevékenység megengedett vagy tiltott.

A vízi sportpálya nem más, mint vízisízés, ejtőernyő vontatás, úszó eszközhöz kötött repülés, vontatott vízi sport- és fürdőeszköz, valamint motoros vízi sporteszköz másoktól és egymástól elkülönített használata céljára kijelölt vagy engedélyezett vízterület.

Ennek értelmében a Tisza főágának a 403-410. fkm, a 420-427. fkm és a 429-432. fkm közötti szakaszain a vízisízés, az úszó eszközhöz kötött repülés, a vontatott vízi sport- és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása tilos, kivéve a hajózási hatóság által kijelölt vízi sportpályák területén (Tisza fő ágának 403-440. folyamkilométere).

Fotó police.hu

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: