Az Erzsébet-emlékfák Wittelsbach Erzsébet (Sissi) magyar királyné tragikus halála után az Osztrák-Magyar Monarchia területén, az ő tiszteletére ültetett fák, facsoportok köznépi elnevezése, melyből Abádszalókon 1290-et ültettek.
„Dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessünk!”
A fák ültetését Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú 1898. november 19-én kelt rendeletének I-II. része rendelte el:
„Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zugó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távoli vidékek mythoszi ege alatt magasba nyuló százados erdők mélyén; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhitattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek!
Én bizalommal intézem azt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessünk!”
A rendelet kitért a telepítendő fafajok meghatározására is. Ezek közt a tragédia okán az amúgy is a szomorúsággal, a bánattal társított jelentéssel bíró szomorú bükk, szomorú kőris, fűzfafélék, valamint az uralkodónő kedvelt fafajtái közül a tölgyek, fenyőfák, valamint további hosszú élettartammal bíró fajták fáinak ültetését részesítették előnyben.
A rendeletben közölt felhívás hatására mintegy 2 800 000 Erzsébet-fát ültettek el országszerte.
Az abádszalóki Sissy-emlékfák
A földművelésügyi magyar királyi miniszter 1899-ben kiadott Erzsébet királyné emlékfái című kiadványból megtudhatjuk, hogy:
„Abádszalók község elöljárósága egy kertet alakitott, melyet Erzsébet királyné kertjé-nek nevezett el s ebbe 1290 drb különböző fajú diszfát ültetett.”
„A természet könnye, a reggeli harmat lehull az Erzsébetfa levelére; az erdőn átszaladó patak majd megöntözi azokat, s a hó majd megvédi a tél fagya ellen: de, ki tudja, a természet féktelen erőinek hány megnyilatkozása törhet majd életük ellen! Mert a napsugár, mely éltet: gyilkoló hevével ölhet is; a szellő, mely üditőleg érinti arczunkat, orkánná fajulhat; az esőcsepp, mely az éltet-adó nedvet fokozza, pusztító áradattá növekedhetik s a tél, mely álomba ringatja a természetet: dermesztő fagyával végzetes lehet! A kegyelet munkája ekkor kezdődik igazán! Azt a fát, a melyet jó reménység közt bíztunk a földre, ragaszkodással, kitartással, szeretettel, gondos ápolással kell megtartanunk s adja Isten, hogy kegyeletünkből ehhez erőt menthessünk!
Így él a remény, hogy a jövő nemzedék Erzsébet-erdők mélyén talál majd enyhhelyet.
És ha a késő utód az erdők sűrűjében hálával gondol vissza arra a nagy lélekre, kinek tiszteletében olyan erő rejlett, a mely egy szó hatása alatt erdőket nevelt: a dicső Királyné emlékét és fáit szeretni és tisztelni fogja mindenkor.”
Az abádszalóki Erzsébet-liget a mai napig látogatható. Hatalmas fái között sétálni felér egy különleges töltekezéssel. Érdemes távcsövet magunkkal vinni, hiszen a fák lombkoronáján akár még fészkelő madarakat is megfigyelhetünk.
Hol található az Erzsébet-liget?
Az Erzsébet-liget térsége, az Abádszalók-Kisköre közötti árvízvédelmi töltés mintegy 2400 méteres szakasza a horgászoknak is kedvelt helyszíne. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. új horgászhelyeket alakított itt ki, a meglévőket pedig felújította. A pecások ezáltal könnyen meg tudják közelíteni a nagyméretű kövekkel megerősített, cserjementes, tiszta vízparti helyeket. Csapadékos időben és azt követően is tudják használni, mert az utat zúzott kő borítja a gát lábától a part éléig.