Tavaly geofizikai mérésekkel is igazolták a terepbejárások után – amelyek során szórványként kő- és téglatöredékek, valamint apró leletek kerültek elő-, hogy a mai Tomajmonostora határában egy kiemelkedésen komoly egyházi épület maradványai találhatók – közölte lapunkkal a MNM Nemzeti Régészeti Intézet.
Ez az eredmény összhangban volt azzal a mai napig élő helyi szájhagyománnyal, hogy a dombon állt egykor a településnek is nevet adó monostor, amelyet a Tomaj-nemzetség alapított feltehetően a 12. században. Magának Tomajmonostorának az első említése egyébként 1340-ből ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett.
– A geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Dr. Virágos Gábor, a nemrég kezdődött ásatás vezetője, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet vezetője.
Több szelvényt is nyitottak, amelyek igazolták a falak helyét, azonban elsőre csak a rotunda egyik részén sikerült az alapozást azonosítaniuk. Ezt követően azonban a monostor templom északi, másfél méter széles zárófalának a csaknem egy méter mély alapozási falát is megtalálták.
Az eddigi felületek kutatása azt az eredményt hozta, hogy a templom építőanyagát többnyire kitermelték, az árkok pedig építőanyag-törmelékkel töltődtek fel, ám néhol igen masszív falazatok is megmaradtak. A tégla- és kő töredékeken kívül nagyon sok szórvány embercsont is előkerült, amelyek arról tanúskodnak, hogy alaposan feldúlták a múltban a területet.
Régészeti topográfiai program is indult
Az MNM Nemzeti Régészeti Intézet helyi kezdeményezésre, a tiszaszentimrei református lelkész, Fodor Gusztáv megkeresésére indította 2022-ben azt a regionális régészeti topográfiai programot, amelynek a legígéretesebb eleme – a geofizikai mérések alapján –, a Tomajmonostora határában lévő bencés monostor maradványa.
A munka során összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását is elvégzik az NRI szakemberei, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével – utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal – együtt lesz értelmezhető.
– A feltárás jelenlegi szakaszában még korai mindent pontosan periodizálni, az azonban már most látható, hogy a rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben – mondta Dr. Virágos Gábor.
„A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de a kutatás a jelen fázisában még nem derített fényt az egykori település elhelyezkedésére és a dombon lévő temetőt sem sikerült lehatárolni. Ezt a munkát ugyanis nehezíti, hogy a sírok nem jelentkeznek a felszínen folttal, így csak a bontómunka során kerülnek napvilágra a csontok.”
A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés. A megnyitott szondák oldalfalán jól megfigyelhető, hogy teli van tégla- és kőtörmelékkel az egész terület.
Sajnos a tapasztalatok szerint minden évben egy centiméterrel mélyebbre szántanak művelés során az ekék hazánkban. Kevesebb mint egy emberöltő alatt szinte nyomtalanul el fog tűnni a magyarországi középkor számos, még ismeretlen emléke a Kárpát-medencében.