– Két-három évente mindig találok egy érdekes területet, amiért lelkesülök és próbálom a tőlem telhető legalaposabban körbejárni, felfedezni. Ebből a lelkesedésből jött létre a Biblia-, majd a Téglamúzeum, később a kárpátaljai egyháztörténelem foglalkoztatott nagyon, most pedig a csillagászat és a meteoritika a legújabb szenvedélyem – kezdte mesélni történetét a tiszaszentimrei lelkész. Az utóbbi téma – gondolhatnánk – kissé távolabb áll a többitől, viszont rengeteg párhuzamot lehet felfedezni a csillagászat és a bibliai történetek között.
– Kíváncsi voltam, hogy a napkeleti bölcseket mi vezethette az újszülött Jézushoz, tehát mi volt az a fényesség az égen… Esetleg egy üstökös? Egy hullócsillag, vagy esetleg valami más? Ahogy beleástam magam ennek a kutatásába, különböző érdekességeket fedeztem fel. Két könyv is nagy hatással volt rám a kutatásban: az egyik Ponori Thewrewk Aurél csillagász, publicista Csillagok a Bibliában című könyve, míg a másik Teres Ágoston római katolikus atyának – aki a vatikáni csillagvizsgáló volt munkatársa – Biblia és asztronómia című kötete.
Próbáltam amatőrként, de mégis tudományos alapossággal kezelni ezt a témát. Számomra ez egy különleges, hatalmas utazás kezdete volt, melynek felfedezéseit azóta is próbálom megérteni és átadni a helyieknek, az érdeklődő közösségeknek – fogalmazott.
A felfedezésekből készült egy meghívható előadás „Biblia és csillagászat” címmel. Bennünket is kíváncsivá tett a történet, de nemcsak mi voltunk ezzel így, hanem az a mintegy húsz közösség, akik eddig már meghívták a lelkészt beszélni erről az érdekes témáról.
Tehát a Tisza-tó legújabb gyűjteményéhez nemcsak tárgyak, hanem lebilincselő történet is tartozik, ami a napkeleti bölcsektől indul. Mindannyian tudjuk, hogy őket valamilyen égi fényesség vezette az újszülött Jézushoz: a Bibliában ez azért is szerepel, mert keletkezésének korában, a korabeli ókori birodalmak közül mindegyik szakértői szinten foglalkozott csillagászattal, amely az egyik fő tudományág volt.
– Annyira fontos volt ezekben a kultúrákban a csillagászat, hogy a napkeleti bölcsek a Jupiter és a Szaturnusz bolygók Halak csillagképben történő hármas összeállásából olvashatták ki azt, hogy Izraelben megszületett a zsidók királya. A csillagászat tudománya mellett az Ószövetség próféciái is a napkeleti bölcsek rendelkezésére álltak, amely alátámasztotta a Messiás király születését. Nagyon érdekes, hogy a csillagok ilyen összeállása ezer év folyamán csupán egy-két alkalommal fordul elő.
Legutóbb 2020-ban volt hasonló, viszont az csak egyszeres összeállás volt. Ők olyannyira bíztak ebben, hogy el is indultak felkeresni az újszülött Jézust. Emiatt döntöttem el, hogy én is útra kelek, és elkezdtek a Biblia és a csillagászat kapcsolatával foglalkozni. Azóta beszereztem jó pár darab meteoritot. Ha meghívnak előadást tartani ebben a témában, a PowerPoint előadás vetített képei mellett viszek magammal tömjén és mirha eszenciát is, így a hallás és a látás mellett a meteoritokat megtapintani és a két illatot érezni is lehet. Ezeknek hatalmas sikere szokott lenni, tudniillik nem mindenki fogott még ilyen égi köveket a kezében – mi sem, tettük hozzá.
Gyűjteményében található Muonionalusta meteorit, amely kb. 1 millió éve hullott a mai Svédország területén, továbbá van Marsról és a Holdról érkező meteorit is, illetve van egy darabja a világ legnagyobb, kb. 60 tonnás Hoba vasmeteoritjából, amely legnagyobb darabja Namíbiában rejlik. Sőt mi több, a meteoritok három fő fajtájának képviselői is fellelhetőek gyűjteményében, azaz kő, vas és pallazit meteoritok. Ezek mellett jó néhány fosszília is van a gyűjteményben, az egyik legkülönlegesebbet a lelkész 2002-ben, maga találta Szibériában a sarkkörön túl.
Hogyan kapcsolódnak a meteoritok a bibliai történetekhez? Kanyarodtunk vissza az izgalmas gyűjteménybemutató után az eredeti kérdésre.
A világ egyes tudósai szerint az özönvízhez, mint a földtörténet egyik jelentős kihalási eseményéhez egy aszteroida becsapódásának is van köze, mely becsapódási kráterét – a Chicxulub-krátert – olajat kereső tudósok a Mexikói-öböl Yucatán-félszigete mellett találták meg. Régészek, geológusok, asztrofizikusok, ásványkutatók kutatásai alapján a tudomány egyre hangosabban állítja, hogy Sodoma és Gomorra pusztulását egy üstökös légkörben történő robbanása okozta kb. 3600 éve.
– Számomra a csillagászattal és a Biblia csillagászati eseményeivel való foglalkozás azért is fontos, mert ezek elemzése mind-mind megerősítették a Biblia kijelentéseinek hitelességét. Itt van például a 9. csapás: a sötétség, amely megelőzte a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Bizonyítható, hogy Egyiptom területén Kr.e. 1262. április 14-én volt az a teljes napfogyatkozás, ami számításba jöhet. Ekkor Gósenban, a zsidók lakhelyén csak részleges napfogyatkozás volt. Dávid király az egyik beszédében egy ég és föld közötti kivont kardról beszél (1 Krónikák 21.16). Egyes csillagászok szerint Dávid király Kr. e. 1000-ben a Halley üstököst láthatta.
Egyik kedvenc újszövetségi személyem Pál apostol, aki maga is sokat nézte csillagokat: „Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól.” (1 Kor 15,41) A modern csillagászat igazából ebből a megállapításból él, a csillagok fényének az elemzéséből.
Müller Péter szavaival nagyon tudok azonosulni, amikor azt állítja, hogy „az élet értelmével együtt az eget is ellopták a fejünk fölül…” Gondoljunk csak bele: ma akkora a fényszennyezés, hogy szinte a csillagos eget sem látjuk a kertünkből. Ezzel a missziómmal, a magam egyszerű módján próbálom visszaadni az önmagukat kereső embereknek az ég és a föld kapcsolatát, azt, hogy nemcsak földi, hanem égi identitásúak vagyunk és van szerető Mennyei Édesatyánk, aki ezt az egész világot nekünk teremtette és bízta ránk, és aki olyan nagy, hogy Őt az egész Univerzum sem tudja befogadni.
Boldogok is csak úgy lehetünk, ha megtaláljuk helyünket a világban mind testi és mind lelki magasságokban, azaz a teremtettségben, Isten ölelésében.
Sík Sándorral együtt hirdetem, hogy a földi életünk értelme:
„Embernek lenni!
Csak-embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek!
Ezt próbálom átadni minden rendelkezésemre álló módon – zárta szavait.
Fodor Gusztáv Bibliáról szóló előadását június 30-án, pénteken lehet a III. Tiszaderzsi Levendula Fesztiválon meghallgatni.