– Némi visszaesés volt tapasztalható 2022-ben a Tisza-tavi turizmusban. Mi okozta ezt?
– Az elején fontos tisztázni, hogy alapvetően a számok egyáltalán nem mutatnak visszaesést a Magyar Turisztikai Ügynökség statisztikai adatai alapján. A Tisza-tónál az elmúlt évtizedben átlagosan évente 500 ezres vendégéjszaka szám realizálódott. 2022-ben az első tíz hónap adatai alapján ez a szám már 534 ezer volt. A friss, teljes évre vonatkozó adatokat jelenleg is várjuk. Ugyanakkor a szolgáltatók tapasztaltak visszaesést, ezt jelezték is felénk az év során. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy kevesebben érkeztek egynapos kirándulásra a térségbe, érzékelhetően kevesebb a kerékpározók száma is, akik közül sokan egyébként is egynapos tekerésre jönnek a Tisza-tóhoz.
Amikor azonban a 2022. évi turisztikai szezon teljesítményét értékeljük, emlékezzünk vissza az év elejére is! Alig értek véget a világjárvány közvetlen hatásai: az üzletbezárások, utazási korlátozások, maszkviselés, távolságtartás és a turisztikai, vendéglátó ágazatban még éppen csak elkezdtek tarolni a közvetett hatások, az ellátási gondok, az áruhiány, az élelmi alapanyagok árának drasztikus emelkedése, jött az újabb hidegzuhany.
A turisztikai ágazat nemzeti szinten megsínyli az orosz-ukrán háború és az ebből fakadó elhibázott uniós szankciók hatásait. Történelmi magasságokba emelkedett az infláció, ami negatívan hatott a turizmusra, hiszen jelentősen visszaesett a vendégek költési hajlandósága, ráadásul a pandémia után sokan választottak külföldi úti célokat, ami némileg visszavetette a belföldi keresletet. Nagyon hiányoznak az ágazatból a Szép kártyákról, élelmiszer boltokban elköltött összegek. 2022-ben ráadásul a Tisza-tó egy régóta nem látott krízissel is szembenézett: a szokatlanul alacsony nyári vízszinttel, ami a történelmi mértékű aszály következményeként a kikötők és a strandok üzemeltetőit érzékenyen érintette.
Hogy jó hírt is mondjak, nagyon jó látni, hogy a szolgáltatók, az önkormányzatok, a civil és állami szervezetek nem engedik el egymás kezét. A Tisza-tó születésének idei ötvenedik évfordulója nyomán példaértékű összefogás jött létre. A tevékenységek, a programok összehangolása és a közös gondolkodás megmaradt. Mint ahogy a Tisza-tó korábban is megmutatta, most is előrenéz és egy nehezebb szezon után még jobban akarja a sikert.
– Megemlítette az aszályt is: tavaly igencsak rosszul érintette a turizmust, viszont a magazinunk szerkesztősége azt látta, hogy a szolgáltatók egységesen kommunikáltak erről…
– Emberemlékezet óta nem látott alacsony, szinte téli vízszintet lehetett tavaly nyáron látni és a tulajdonosok már július vége felé felvették a vízről a nagyobb hajókat is, hiszen „eltűnt” alóluk a víz. A strandokon többet kellett sétálni a vízig, szüneteltek a vízi sportok és kevesebben szálltak vízre csónakkal is. A tóhoz viszont nemcsak a vízhez kapcsolódó élmények miatt jönnek a vendégek, hiszen a csodálatos természetben azon túl is, bőven találnak programot. Sokszor hajlamosak az emberek elfelejteni azt a tényt, hogy a Tisza-tó valójában egy víztározó, aminek elsődleges célja a Nagykunsági, a Tiszafüredi és a Jászsági öntözőrendszerek, valamint a halastavak táplálása, és Szolnok város ivóvízbázisának ellátása érdekében szükséges volt többletvizet elengedni a tóból. A turisztikai igények kielégítése csak mindezek után következik.
A KÖTIVIZIG szakembereinek hála, sikerült felállítani a vízhasználatban egy olyan menetrendet, ami végül az összes hasznosítási forma számára, sikeresen biztosította a minimális vízigényt. Ebben a kérdésben a mi erőnket az egységes fellépés és kommunikáció adja, ami a vendégek megnyugtatása és korrekt tájékoztatása mellett azért is szükséges, hogy a helyi szereplők ne konkurenciát, hanem szövetségeseket keressenek egymásban.
– Az energiaválság miatt egy-egy önkormányzat szerényebb programkínálattal készül idén?
– Az önkormányzatokat is sújtja az energiaárak drasztikus emelkedése és a költségvetési egyensúly megtartása érdekében mindegyikük komoly takarékossági intézkedéseket volt kénytelen bevezetni. A bevételi oldal sajátossága, hogy az adóbevételek nagy része idegenforgalmi adóból és a tó körüli vállalkozások által befizetett iparűzési adóból származik, ezért minden önkormányzatnak elemi érdeke fűződik saját turisztikai potenciáljának megőrzéséhez.
Vannak olyan önkormányzatok is, akiknek saját tevékenysége által bevételi forrást is jelent a tó közelsége, sorozatban nyernek gazdaságélénkítő forrásokat, így nyilvánvaló, hogy nem azt az ágazatot fogják levágni, ami hosszú távon a legtöbb befektetést, legtöbb működő tőkét vonzza, és amiből a legtöbb eredményt lehet realizálni. Tudom, hogy mindannyian meg akarják oldani azt, hogy legyenek programok és ezek legyenek összehangolva, ne konkuráljanak, hanem segítsék a tó vonzerejének építését, még akkor is, ha lesznek, akik szerényebb finanszírozással néznek a szezon elé.
Az összehangolt programok és a Tisza-tó brand közös építése remek lehetőségek a turisták bevonzására, amit nem hagyhatnak ki, nem is beszélve arról, hogy a Tisza-tó idén jubilál.
– Hogyan lesz megünnepelve a tó 50. évfordulója?
– Méltó módon szeretnénk megünnepelni, mind vármegyei, mind térségi szinten, amiről a Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal keretében már meg is indult az egyeztetés és a közös gondolkodás. A tervek szerint a négy vármegyét érintően, 42 önkormányzattal és a turisztikai szolgáltatókkal összehangoljuk ezeket a programokat, ami egyébként költséghatékonnyá is teszi és optimalizálja a hétvégeken és a főszezonban meghirdetésre kerülő programokat. Ezt a szezont a Tisza-tó nyarának is nevezhetjük, hiszen a programok több hónapon át tartó sorozatba rendeződnek és ennek részleteit, különösen a finanszírozhatóságot, közösen fogjuk egyeztetni. Készül egy online rendezvénynaptár, egy jubileumi logó és látványos programok színesítik majd ezt az évet a Tisza-tó születésnapja alkalmából.
Felüdülést jelent, hogy tele vagyunk tervekkel, és remélhetőleg magunk mögött tudhatjuk majd az elmúlt három év nehézségeit. Bízunk abban, hogy az orosz-ukrán háború nem eszkalálódik tovább, Magyarország kimarad belőle. Szeretnénk felszabadultan, bizakodva várni az idei főszezont.
– 2022 őszén megkezdődött a Természetbúvár Játszóház és Túraközpont létrehozása. Mikor tudja fogadni a látogatókat és mit lehet ott csinálni?
– Ütemezetten, jól haladnak a munkálatok a tiszafüredi beruházás helyszínén, viszont a téli áradás némileg átrendezte a forgatókönyvet, ami komoly kihívás elé állította a kivitelezőket. Az egész télen zajló kivitelezési munkálatok a tavasz folyamán látványosabb részükhöz érnek, az épület elkezd kinőni a földből. Őszre várhatóan befejeződnek a létesítmény külső építőmesteri munkálatai, jönnek a belső munkák, készül az udvar, a kert, épülnek a parkolók, járdák. A beruházás év végére befejeződik, és terveink szerint 2024 tavaszán megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A Természetbúvár Túraközpont Tisza-tavi turizmusra gyakorolt hatása legalább akkora lesz, mint a Kerékpáros Centrumnak, csupán annyiban lesz más, hogy vízitúra és természetbúvár specifikus lesz. Irányított, vezetett vízitúrák szervezésével, előadásokkal, érdekes interaktív programokkal szeretnénk bevezetni a vendégeket a tó élővilágának tudatos, értő tanulmányozásába. Szerepet kap a környezettudatosság és a természetvédelem is. Helyet kap egy természetbúvár labor, lesz külön tematikus terem a természetfotósoknak, de többek közt digitális játszóházzal is várja majd a kicsiket és nagyokat egyaránt.
– Van-e valamilyen más, turisztikai fejlesztés a közeli és a távolabbi jövőben?
– A négy- és ötszámjegyű utak, valamint a belterületi utak felújítása mindig pozitívan hat a térségben élők életminőségére és a turizmusra egyaránt. Napjainkban, február közepén úgy tűnik, megvan a forrás a legszükségesebb munkálatokra. Ez ügyben folyamatosan monitorozzuk a TOP Plusz program előrehaladását.
Vármegyénk Fegyvernek és Tiszafüred között, valamint Kunhegyes és Tiszafüred között, a mellékút-hálózaton jelentős útburkolat-felújításra készül a Magyar Közút vármegyei igazgatóságával és hasonlóan készülnek a települési önkormányzatok. Saját térséget érintő infrastruktúra megújítással Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Hajdú-Bihar vármegyék is hasonlóan foglalkoznak. Örömteli hír, hogy az M4-es továbbépítése folytatódik, és már megtörtént a következő, Törökszentmiklós-Kisújszállás közötti szakasz építési területének kijelölése és átadása a kivitelezők számára. A fegyverneki lesz az első lejáró, ami várhatóan átadásra kerül, így Budapest felől Abádszalók felé, könnyebben megközelíthető lesz a Tisza-tó.
A 34-es számú főút felújítását és egy teljes hosszban elkészülő kerékpárutat is terveznek a szakemberek. Ennek a kiviteli tervei várhatóan jövőre készülnek el, és a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén megkezdődhet a Fegyvernektől Tiszafüredig tartó szakasz kivitelezése a Kunhegyest elkerülő szakasszal együtt. Az ide tervezett kerékpárút új korszakot nyit a térség turizmusában, mivel be fogja kötni a parttól távolabbi településeket is a Tisza-tó kerékpáros vérkeringésébe.
Munka tehát lesz bőven és az önkormányzatokkal, turisztikai szolgáltatókkal összefogva, a költségvetés teherbíró képességét szem előtt tartva, a további fejlesztések tervezésében a Kormányzatra, a TOP Plusz Operatív Programból az Aktív-és Ökoturisztikai kínálatot fejlesztő forrásokra, valamint az Aktív-és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésére is számíthatunk.
Mint látható, a Tisza-tó fejlődik, az elmúlt egy évtized munkája beérik. Az előrelépést nemcsak a vendégek, hanem az itt élők is tapasztalhatják. S, ha néha nehézségekkel is szembesülünk, az nem azt jelenti, hogy lelassítunk, hanem azt, hogy veszünk egy nagy levegőt és újabb lendülettel megyünk tovább előre.