Tisza-tó élmények

Helyi termékek és ételek, amiket mindenképp kóstolj meg, ha a Tisz-tónál jársz!

Nincs is annál jobb, mint amikor a helyi termelők helyben készült finomságait fogyasztjuk. Egy kirándulás során sokak első programja közt szerepel a helyi piacok, kézművesek felkeresése.

Tiszafüred – új piaccsarnok, rengeteg finomság

Hamarosan két éve lesz, hogy megújult a tiszafüredi piaccsarnok: február 11-én avatták fel a modern, átláthatóbb kialakítású piacot, amit márciustól kezdődően vehettek birtokba a helyi termelők, minőségi portékáikkal.

A megújult piacon kapott helyet a Kézműves tészták boltja, ami Tiszafüred Város Önkormányzata üzemeltetésében áll. Az üzletben a közmunkaprogram keretében előállított tésztákat árusítják. Ezek a tészták Tiszaörvényen, egy önkormányzati tulajdonú ingatlanban készülnek, amit 2016-ban újítottak fel erre a célra. A tésztához való tojást a kócsújfalui önkormányzati állattartó telepről szállítják, ahol tojótyúkokat tartanak, szintén közmunkaprogram keretében. Ezekből a tojásokból jut a tésztaboltba is, vagyis innen is lehet vásárolni.

Ezenkívül két húsbolt: a Hegedűs-Hús Bt. vörös húsokat árusító, valamint az Antal és Társa Bt. baromfit is értékesítő üzlete található meg, illetve a Tiszafish Kft. halboltja. Mindezen kívül egy kifőzde jellegű büfé is helyet kapott, melyet a Füredi Menza Kft. működtet szerdától szombatig. Természetesen zöldség-gyümölcs kereskedelem is zajlik a piacon, ami a helyi termelők számára jelentős helyszín. Épületen kívül, a vegyesiparcikk-piacon lábbelit és ruhaneműt, illetve szerszámokat kínálnak, míg alkalmanként – ünnepekhez kapcsolódva – virágot.

 

Abádszalók, a sulyomcsokoládé hazája

Ha Abádszalókról beszélünk, akkor nem mehetünk el a finom sulyomcsokoládé mellett szó nélkül. A csoki helyben készül Tisza-tavi sulyomból, amit a helyiek engedély alapján szednek ki a vízből. Sokáig kísérletezett az „Egy csepp Tisza-tó” névre keresztelt sulyomcsokoládé készítője: Szabó István, míg rátalált arra, hogy a sulyomból krémet készít, és ezzel tölti meg a bonbonokat.

 

Berekfürdő, a házi szörpök és üdítők legújabb gyártója

A berekfürdői kézműves finomságoknak egyre nagyobb híre megy, mióta megépült a gyümölcsfeldolgozó üzem és onnan remek házi szörpök, üdítőitalok kerülnek ki. Viszont nemcsak ezekre fókuszálnak ott, hanem a fermentálásra is, így vidám dunsztosüvegekben almapaprikák, cékla és különböző savanyúságok is mosolyognak ránk, vásárlókra a helyi piacon.

Mindemellett nem mehetünk el szó nélkül a berekfürdői Park Étterem kínálata mellett sem, akik szintén a környékről szerzik be a felhasznált alapanyagaik egy részét.

 

Nagykunság  – Kötöttgaluska-leves

Amikor a jellegzetes nagykunsági ételekről beszélünk, általában nem a kötöttgaluska-leves jut eszünkbe, sokkal inkább a karcagi birkapörkölt. Pedig éppen olyan kedvelt és mindennapi étel ez a leves is, ami a benne lévő csomóra kötött, fűszeres, zsírral készült tésztának köszönhetően igazán laktató, tartalmas egytálételnek számít.

Dr. Bartha Júlia orientalista, etnográfus, a Magyar Tudományos Akadémia  Köztestületének tagja és a Damjanich Múzeum ny. Néprajzi osztályvezetője foglalkozott a leves történetével.

A nagykunsági népi ételek között a kötöttgaluska-leves az egyik legkedveltebb ételnek számított. Minden paraszti háztartásban legalább hetente egyszer megfőzték, mert laktató és tápláló. Már akár önmagában is elég egy étkezésre, hiszen belefő minden, amire az embernek szüksége van.  Közismert, hogy a paraszti konyhában legfeljebb hetente egyszer, vasárnap és ünnepnapokon került hús az asztalra. Ez a leves ízvilágában talán a gulyáshoz hasonlítható. Hagymás, borsos, zöldséges ízei az igazán rangos népi ételek közé emelik.

Megváltozott világunkban már kevesen ismerik ezt a különleges levest, aminek egyik oka az, hogy ma már nem gyúr tésztát a háziasszony, hanem igyekszik készen megvenni. Nagyanyáink és anyáink idejében illett minden nőnek tésztát gyúrni, sőt, egy lány addig nem is mehetett férjhez, amíg nem tanulta meg a tészta kerekre nyújtását, a lebbencs, a csiga, a laska készítését, mert a paraszti konyhán az egyik nap „tésztás” napot tartottak, rendszerint akkor, amikor a nagymosást végezték.  A száraztészta hosszú ideig eláll, bármikor elő lehet venni, ha gyorsan valamilyen pásztorételt akarunk készíteni.

A kötöttgaluska-leves egy kicsivel több időt igényel, de félóra alatt elkészíthető a „levesbetét”, a csomóra kötött, borsos-paprikás tészta is.

Nem kell hozzá csupán 2 darab tojás, kb. 20 dkg finomliszt, 2 evőkanál víz és egy csipet só. A hozzávalókat összegyúrjuk, hogy egy jó puha, de nem ragadós tésztát kapjunk, amit némi pihentetés után (amíg a levest felkészítjük) kinyújtunk. A vékonyra nyújtott tésztát megkenjük zsírral és borsot, paprikát szórunk rá. Ne sajnáljuk a fűszert belőle! A megkent tésztát elkezdjük feltekerni. Két hajtás után elvágjuk és a tésztahurkára görcsöt kötünk, majd folytatjuk.  Amikor a leves felforrt, beletesszük a galuskákat és készre főzzük.

A leves valójában egy jó, tartalmas zöldségleves. Kell hozzá 3 db sárgarépa, amit karikára vágunk, 1 petrezselyemgyökér, ½ kg krumpli, 1 közepes nagyságú hagyma, 1 db apróra vágott karalábé, só, petrezselyem- és zellerzöld, egy evőkanál zsír. Jót tesz neki egy paradicsom és egy zöldpaprika is.

Az apróra vágott hagymát a zsírban megfonnyasztjuk, hozzádobjuk a karikára vágott zöldségeket, és egy pici párolás után a tűzről levéve beletesszük a pirospaprikát és felöntjük 2,5 liter vízzel. Hozzáadjuk a felkockázott krumplit, a sót. Amikor felforr, beletesszük a kötött galuskákat. Fél óra alatt készre fő.

 

Karcag és térsége  – Ferdinánd tekercs

Az egyik legszuperebb, leglaktatóbb és nem utolsósorban legkevesebb hozzávalóból készült desszert. A cukros-vaníliás kelt tészta Karcag, Kunmadaras, a Tisza-tó kedvelt süteménye a híres-neves karcagi birkapörkölt mellett.

A Ferdinánd tekercs eredetének megismeréséhez mintegy száz évet kell visszautazni az időben, de vélhetően ennél régebbi receptről van szó. A feltekert formájú, lábasban sütött, kelt tésztás sütemény leginkább Karcag és környékére jellemző édesség.

Legelőször 1929-ben készült róla írásos említés Szentesi Tóth Kálmán, Karcag város egykori polgármesterének: „Lakodalmi szokások a Nagykunságon” című könyvében. „Ma már ritkán fordul elő, hogy a lakodalmi vacsora csigalevessel vegye kezdetét. Rendesen birka és borjú, vagy malacpaprikás az első étel, gyakori mind a három, amely után aranygaluska és rétesek következnek. Legújabban úgynevezett Ferdinándi tészta.” – írja. A fennmaradt történet szerint legelőször Karcagon, Örsi Tóth Mária és B. Kiss János esküvőjén szolgálta fel a vőlegény édesanyjának a barátnője a Ferdinándot, amire a násznép rácsodálkozott, hiszen korábban senki sem ismerte a környéken. Az eredete vélhetően felvidéki, míg a névadásáról nem maradt fenn semmilyen bizonyíték.

A legelső, Örsi Tóth Mária által lejegyzett recept szerint: „5 dl cukros tejbe 3 dkg élesztőt felkelesztünk. 50 dkg lisztet, 6 tojássárgáját, 5 dkg vajat, sót rétestészta lágyságúra gyúrjuk vagy kavarjuk. 20 dkg vajat 20 dkg vaníliacukorral habosra kavarunk. A tésztát elnyújtjuk késfok vékonyra, rákenjük a habot, felgöngyöljük, rövidekre vágjuk. Lábasba állongatva szépen megkelesztjük. Sütés közben vaníliás cukros tejszínnel meglocsoljuk”.

+1 tipp: Ha szerenél egy darabot haza vinni a Tisza-tóból, keresd a Tisza-tó szuvenírboltját, ahol helyiek által készült pólókat, a Tisza-tó útikönyvet vagy éppen hátizsákot, vászontáskát is megtalálsz!

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: