Az erőművet alapesetben egyébként bárki meglátogathatja előzetes regisztráció és időpont egyeztetés után, de a Kormány 180/2022 (V. 24.) határozatában az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A részletszabályok kidolgozásáig a Társaság vízerőműveiben a turisztikai célú látogatócsoportok fogadására nincs sajnos lehetőség.
Vízlépcső vagy vízerőmű?
Sokan keverik a két fogalmat. A vízlépcső – amelyről korábban itt írtunk – egy olyan építmény, amely a folyó két partjának összekötése révén a folyó vizét felduzzasztja, ugyanakkor a mindenkori hidrológiai helyzetnek megfelelően az érkező vízhozamot továbbengedi. A vízlépcsőnek három fő műtárgya van: egy hajózsilip, a duzzasztómű kapuk, illetve maga a vízerőmű. Néhány éve a Vízlépcső bal partjában a Vízügy kialakított egy hallépcsőt is. Az erőművet a kezdetektől a Tiszai Erőmű Vállalat Rt., majd 1996. 08. 01-től a Tiszavíz Vízerőmű Kft., míg 2021 decemberétől az MVM Vízerőmű Kft. üzemelteti tartós állami tulajdonként. A hajózsilipet és a duzzasztóművet pedig a KÖTIVIZIG működteti. Az erőmű ennek a duzzasztott víznek az energiáját tudja hasznosítani azáltal, hogy a mindenkori érkező vízhozamnak és üzemeltetési feltételeknek megfelelő vízmennyiséget átengedve villamosenergiát tud előállítani és azt az országos hálózatba továbbítani.
Az erőmű és a vízlépcső története
A Kiskörei Vízlépcső megépítéséről szóló végleges döntést 1966-ban hozták meg, majd nekikezdtek azon modellkísérleteknek, amelyek eredményeképpen Kisköre község határában, a Tisza 404-es fkm-i szegmensében építették meg a vízlépcsőt. Az építménynek öt fő feladata volt, ami jellemzi a mai használhatóságát is: árvízvédelem, hajózhatóság, öntözés, villamosenergia-termelés és üdülés, idegenforgalom.
Hajdanán öt vízlépcső megépítését tervezték, de ebből csak a tiszalöki és a kiskörei épült meg. 1974-ben folyamatosan szerelték össze a kiskörei gépegységeket és kapcsolták hálózatra a blokkokat. 1975. január 1-től teljes kiépítettségében tud működni a vízerőmű. A kezdetektől, azaz az erőmű beüzemelése óta pedig már több mint 1 millió üzemórát működtek a berendezések.
Hogyan működik?
A főberendezések francia-magyar kooperációban kerültek legyártásra. A gépészeti eszközök a francia Neyrpic és a magyar Ganz MÁVAG gyártmányai, míg villamos oldalon a francia Alsthom és a Ganz Művek berendezései kerültek beépítésre. A vízerőmű a duzzasztásból adódóan -ha nincs árvízhelyzet-, akkor a felvíz-alvíz közötti vízszintkülönbséget kihasználva állít elő villamos energiát. Az üzemelési vízlépcső tartomány 2,0 – 10,7 méter közötti. 2 méter alatt olyan kicsi a vízlépcsőben tárolt energia, ami rossz hatásfokkal és nagyon kis teljesítménnyel tudná működtetni a berendezéseket, illetve ilyenkor a gyártói előírások alapján az optimálistól eltérő terhelések érhetik a vízturbinákat, ezért ilyenkor leállítják a villamosenergia-termelés folyamatát és maga a Vízerőmű is külső hálózatról vételezi az energiát, amellyel a segéd- és irányítástechnikai berendezéseit működteti. Üzemelés esetén mindezt a saját termeléséből biztosítja.
A Vízerőműbe 4 db vízszintes tengelyelrendezésű Bulbe típusú, Kaplan rendszerű csőturbinát építettek be, melyeknek lapátjai szögben állíthatók, így a mindenkori vízjárásnak megfelelően optimális hatásfokkal és teljesítménnyel tudnak üzemelni, mely akár a 7 MW-os maximális teljesítményt is elérheti. A járókerék átmérője 4,3 méter (két lapát és a közte lévő tengely). Percenként 107-et fordulnak a turbina lapátjai, amelyeken másodpercenként akár 140 köbméter víz is át tud folyni – ez körülbelül annyi, mint egy átlagos magyar háztartás éves vízfelhasználása. Azonban a túl nagy vízhozam sem jó a vízerőmű számára, ugyanis egy adott ponton túl már nem képes valamennyi érkező vizet hasznosítani, ilyen esetben a duzzasztóműkapuk valamelyikén hasznosítatlanul kerül átengedésre a „felesleges” vízmennyiség, mely olyan mértékű is lehet, hogy a vízlépcső elérheti a 2 m-es szintet, mely miatt le kell állítani a blokkokat.
A turbinák lapátjain hasznosított vízenergia a közös tengelyen elhelyezett generátor segítségével állítja elő a villamosenergiát.
A turbinák elé gerebrácsok kerültek beépítésre, hogy megfogja az uszadékot, távol tartsa a nagytestű halakat. A turbinákat karbantartás céljából vízmentesíteni is lehet, ekkor a felvízi és alvízi elzárótáblákat leengedik, a táblák között rekedt vizet kiszivattyúzzák, mellyel lehetőség van a turbinalapátok szemrevételezésére.
A Tisza elméleti vízerőkészletének mintegy 40%-át hasznosítja az MVM Vízerőmű Kft. az érdekeltségébe tartozó 41 MW-os beépítettséggel (a Kiskörei Vízerőmű 28 MW-os, a Tiszalöki Vízerőmű pedig 12,9 MW-os beépítettséggel rendelkezik). A Tisza magyarországi szakaszán körülbelül 100 MW villamos teljesítményt lehetne hasznosítani, feltéve, ha a Tiszára tervezett mind az öt vízlépcső megépülne. Csongrádnál egy kiskörei méretű erőművet, Vásárosnaménynál egy 18 MW körülit, míg Záhonynál 14 MW teljesítményű erőművet terveztek hajdanán.
Tudtad-e?
A víz, mint megújuló energiaforrás, hazánk összes zöldenergiájából mintegy 4-7 %-ot tesz ki (ez az évek folyamán folyamatosan változik).
A környéket látják el tiszta energiával
A Kiskörei Vízerőművet évi 103 millió kWh-s villamosenergia fejlesztési átlagra tervezték hajdanán. A jelenlegi adatok azt tükrözik, hogy a kezdetektől számított éves 95 millió kilowattóra az, amit átlagban meg lehet termelni, ami nagyban függ a mindenkori vízjárástól, az árvizes napok számától is. Az elmúlt 10 év termelési átlaga inkább a 110 millió kWh környékére tehető, ami nagyjából egy Szolnok méretű település éves energiafelhasználását jelenti. Ez talán azzal magyarázható, hogy az elmúlt évek vízjárása kiegyenlítettebbé vált, az árvizes napok átlaga csökken. 2014-ben 147,5 millió kWh-s volt az eddigi maximális termelés, míg a legkevesebbet 1980-ban (ez különösen árvizes év volt, a maga 188 napos árvizes időszakával) termelte az erőmű, akkor csupán 39 millió kWh-t sikerült.
A megtermelt villamosenergia két, tercier kapcsolású (2,5 / 22 / 132 kV feszültségszintű) főtranszformátoron keresztül jut a fogyasztókhoz. A Vízerőmű 10 db 22 kV-os leágazással rendelkezik, melyek a környező települések irányába mennek, így többek közt Kisköre, Átány, Mezőkövesd, Poroszló, Jászberény, Jászkisér is részesülhet a tiszta energiából. Azon villamosenergia, amely az említett rendszerben nem kerül felhasználásra a 132 kV-os két darab leágazáson keresztül Füzesabony, illetve Heves-Detk irányába kerül betáplálásra. A Kiskörei Vízerőmű 132 kV-os alállomási szerepet is betölt az országos energiahálózatban a környék energiaellátásának biztosítása érdekében. Árvizes időszak esetén, amikor nincs energiatermelés, akkor a más termelőtől a 132 kV-os feszültségszinten érkező villamosenergia a transzformátorokon keresztül a 22 kV-os oldalakat is el tudja látni.