A Tisza-tó hazánk második legnagyobb mesterséges tava, amit a Tisza duzzasztásával értek el. Mint többször hangoztatják: ez egy olyan tó, ami folyik is, és egy olyan folyó, ami áll. A speciális helyzetben lévő tó megannyi lehetőséget nyújt nemcsak a turisták, hanem az itt élők számára is, noha elsődlegesen a környező területek öntözése, az árvízszabályozás és a vízügyi hasznosítás volt a fő feladata. Az 1960-as években megkezdődött építkezések során kiszélesítették a leendő medrét, a közepén lévő erdők nagy részét pedig kivágták.
Kezdetben precízen vagdosták, de később, mivel haladnia kellett az építkezésnek, gyorsan csak a törzsüket vágták el. A tó mai területén az árvízszabályozás előtti időkben a Tisza kénye-kedve szerint alakította a tájat és változtatta medrét is, így folyamatosan vízjárta területnek számított az, amit ma medencéknek nevezünk. A 127 km² méretű Tisza-tó legnagyobb hossza: 33 km, legnagyobb szélessége: 6,6 km, míg legkeskenyebb része: 0,6 km, míg szárazulatainak összes területe: körülbelül 23 km². Medencéinek: a Valki-, Poroszlói-, Füredi-, Sarudi-, Abádszalóki-medencének átlagos vízmélysége, északról délre haladva emelkedik.
Abádszalóki-medence
Az Abádszalóki-medence a Tisza-tó az egyik legkisebb medencéje a maga 18 km²-vel. Ez a legalkalmasabb a vízi sportolásra, hiszen 2,5 méteres átlagos vízmélységével remek lehetőséget biztosít a jetskivel való közlekedésre, vagy éppen a vízi ejtőernyőzésre. A medence egésze egy óriási, nagy és nyílt vízfelület, amit csak a Teleháti-sziget tör meg. Két kikötő található itt: az Abádi Kikötő és a Szalóki Yacht Klub, így ha itt szeretnénk a vízen sportolni vagy éppen csónakázni, őket kell felkeresni. A két kikötő ölelésében található az abádszalóki Tisza-tó strand is, ami óriási csúszdájával már messziről felhívja magára a figyelmet.
Az emberek mellett a természetről sem szabad megfeledkezni: itt jellemzően békaszőlőhínárral és rucaöröm-, sulyomhínár-társulással találkozhatunk. Ezek főként a csónakok csavarjaira tekerednek fel, valamint a strandolók veszik észre, amikor a víz besodorja a talpuk alá.
Sarudi-medence
A Sarudi-medence a tó már változatos, ám a vízi sport bizonyos fajtáira még mindig alkalmas medencéje. Itt már nem a gyorsan száguldozó, luxus yachtokkal, hanem kis horgászcsónakokkal, kirándulókkal és vitorlásokkal találkozni. Bizony, vitorlásokkal, amelyek jellemzően a sarudi Élményfalu kikötőjéből futnak ki. Az Abádszalóki-medencéhez képest itt már kevesebb a nyílt vízfelület és több tuskót is találni. Ezeket a legjobban télen lehet szemügyre venni: sok a part közelében található.
A Sarudi-medence változatossága a méretének is köszönhető, hiszen 27 km²-es területével ez a legnagyobb mindközül. Átlagos mélysége: 1,5 m, ezért az alacsonyabb merülésű hajók könnyebben tudnak közlekedni. A Tisza-tó szíve is itt található, amit Fodor László drónvideós fedezett fel egy alkalommal. Ez nem más, mint egy szívalakú nádcsoport. A nádasban hattyúk őrzik fiókájukat, vagy éppen nádirigók fütyörésznek benne. Az egyik legcsodálatosabb, hogy itt nagy kiterjedésű tündérrózsamezőt lehet megfigyelni – mint egy mesevilágban!
Természetesen a sulyomhínár-társulások fajtái itt is megjelennek, így a nagy tüskéshínáros, a pongyola rencés is fellelhető, de békaszőlőhínárt is találni.
Ide kattints, ha kíváncsi vagy a Sarudi-medencére a téli napokon!
Poroszlói-medence
A Poroszlói-medence alacsony mélységével a vízitúrázók, ezen belül is a kajakosok, kenusok, SUP-osok kedvelt helyszíne. Megannyi labirintusszerű nádast találni itt, a Poroszlói Kis-Tisza és a Csapói Holt-Tisza is itt csordogál, aminek nyugodt vizein könnyedén átsiklanak a kezdő lapátolók is. A területen található a Tisza-tavi Vízi Sétány. A Poroszlói-medence vizébe futnak ki a Tisza-tavi Ökocentrum nagysikerű GPS-es csónaktúrái. A Fattyúszerkő kilátót (amit csak vízen lehet megközelíteni) is itt kell keresni. Területén több kikötő található, ahol mindenütt szívesen megosztják a legjobb túratippeket.
Átlagos mélysége: 1,3 méter és az előző két medencétől eltérően itt már sokkal kevesebb nyílt vízfelület található. Viszont az összes medencéhez képest itt a legnagyobb a tündérrózsahínár-társulás, ezért érdemes fényképezőgépet vinni magunkkal és megörökíteni a csodálatos virágokat. Mindemellett jelentős pongyola rence állományt is fel lehet itt fedezni.
Tiszavalki-medence
A Tiszavalki-medence 25 km²-es területén a Tisza-tavi Madárrezervátumot lehet megtalálni, ami a Tisza-tó egyik legcsodálatosabb szelete. Ennek a medencének a legmozaikosabb a látképe, hiszen a nyílt vizes részek mellett nádasok, szárazulatok váltják egymást. Ide kevesebben szoktak jönni, mint a többi medencébe, így ez egy csendesebb része a tónak. A többi medencéhez képest ez a legsekélyebb, hiszen átlagos mélysége csupán: 0,7 méter – emiatt nagy hajókkal nem lehet ide sem bejutni, ajánlott kézi hajtású csónakokkal bejönni és csendben élvezni a karnyújtásnyira lévő természetet.
Itt találni a legtöbb sulymos társulást, de a békalencsehínár fajai, mint az érdes tócsagaz, a bojtos békalencse is fellelhető területén.
Tiszafüredi-medence
A Tiszafüredi-medence az egyik legnépszerűbb medence mindközül, ami annak köszönhető, hogy itt található névadó települése: Tiszafüred, ami a Tisza-tó fővárosa. Valójában ez nem egy klasszikus medence, több morotva is található itt. Az egyik legszebb terület ez, ahol a motoros csónakosok, a kajakosok, kenusok és a horgászok is megtalálják számításukat. A labirintusszerű nádasban kanyarogni felejthetetlen élmény lesz, ahogy megfigyelni a változatos vízi- és mocsárvilágát. Jellemző mocsárnövénye a keskenylevelű gyékény és a nád. Ha túravezetővel vágunk a felfedezésnek, akkor még titkos tündérrózsamezőkre is elvezet.