Hallépcső – más szemszögből
A Tisza-tavi kerékpártúrák egyik kedvelt és kihagyhatatlan megállópontja a Kiskörei Hallépcső. A látványos építmény nemcsak a horgászok számára érdekes, hanem kötelező programeleme egy kirándulásnak. Sokan csak az elején állnak meg – igaz, a halakat itt lehet a legjobban kémlelni az ablakon keresztül, ám ajánlott körbesétálni és más szemszögből megismerni.
A tározót és az élő Tiszát köti össze a Hallépcső, ami kontinensünkön a legnagyobb ilyen építmény. Mivel a tó vízszintje és a Tisza között akár 10 méteres különbség is lehet, ezért a halak számára egy átjáró kiépítésére volt szükség. A hallépcsőt a Komplex Tisza-tó projekt keretén belül építették, európai példák alapján. A közel másfél kilométeres hosszúságú hallépcső a vízlépcsőt megkerülve köti össze a tavat az alsó folyószakasszal még akkor is, ha a kettő között akár 10 méteres különbség van.
Vizes kismedencék lépcsőszerű sorozatából áll, így szakaszolja az ott folyó vizet 37 bukón keresztül. Egy-egy kis bukónál 25-30 cm a vízszintkülönbség. Ez kellő vízpárnát jelent a halaknak, hogy fel és le tudjanak úszni. Számukra kisebb és nagyobb pihenőket alakítottak ki, hogy ne egyszerre kelljen megtenniük ezt a távot. Érdemes megfigyelni a víz mozgását, ahogyan a temérdek hal felfelé és lefelé mozog benne!
Az elmúlt években, az eddigi vizsgálatok során a szakembereknek összesen 41 halfajt sikerült itt felfedezniük. Közülük 6 faj (sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágócsík, réticsík, széles durbincs) védett, 1 faj (a magyar bucó) fokozottan védett és 12 faj pedig tájidegen (amur, razbóra, ezüstkárász, fehér és pettyes busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb, folyami géb, kaukázusi törpegéb, tarkagéb).
A hallépcső melletti kis kilátó tetejére is érdemes felsétálni, majd onnan tovább egészen a másik végéig, ahol szintén kapcsolata van a Tiszával.
Tipp: idén április 15-én megnyitja kapuit a Lépcső Bisztró, ami egy steampunk stílusú, művészi pihenőhely lesz. Mivel a bicikliút közvetlen közelében, a hallépcső mellett áll, ezért a bringatúrák remek kiinduló- és végpontja is lesz.
Ide kattintva találod a hallépcsőt és a bisztrót!
A Poroszlói Kis-Tisza mellett
Aki a Tiszafüred-Poroszló közötti kerékpárúton teker, annak bizonyára már feltűnt, hogy az erdő irányába mennyi kis bejárat látható. A Tisza-tavi felfedezők számára igazi csemegének számít ezeknek a felfedezése. Ezek az utak a magaslesek megközelítésére és a helyi erdészeti munkák megvalósítására jöttek létre.
Ha Tiszafüred felől indulunk, akkor az első Tisza-hídon átérve, a Fehér Amur Halászcsárda után néhány száz méterre találjuk a zsilipet, ami a Poroszlói Kis-Tisza felett ível át. A zsilipek feladata, hogy egy-egy áradás során lezárhassák a tározót az élő Tiszától, hogy ne emelkedjen a víz szintje.
A zsilip tetején érdemes néhány fotót készíteni az Instagram oldalunkra, majd megkezdődhet a felfedezőtúra! Lehet az általunk bejelölt útvonalat is követni, ami kitaposott földúton visz a Kis-Tisza mellett. A partról szemlélhetjük, hogyan ágazik ki az élő Tisza óriási medrébe. Ezután a Tisza mellett haladunk el, miközben az érintetlen puhafás ligeterdő fái borulnak fölénk: szürke és fekete nyár, kőrisfélék, fehér fűz.
Sajnos, egyre több tájidegen faj is megjelenik nemcsak a tó, hanem az egész ország erdeiben, ilyen például a zöld juhar, vagy a gyalogakác. Ám, ne csak felfelé, hanem a lábunk elé is nézzünk, hogy észrevegyük az apró erdei virágokat!
Mivel a Tisza partján sétálunk, egy magasabb árvízszintkor ezt az utat akár el is öntheti a víz – érdemes gumicsizmában nekivágni az útnak. 2,7 km-en keresztül sétáltunk egy irányba és a terepviszonyoktól függően még 1-2 kilométert megtehettünk volna, de mivel ugyanezen az útvonalon kell visszajönni is, így mindösszesen: 5,4 km-t sétáltunk, amit közel másfél óra alatt jártunk meg.
Poroszlótól északra, ahol csak a madár jár!
Korábban már írtunk a Tisza-tó kerékpáros nagykör ajánlójáról. Az útvonal akkori bejárásakor a gáton csodálatos, titkos kis helyeket találtunk. Poroszlótól északra, a 33-as út másik oldaláról kell indulni a gáton.
Errefelé legtöbbször csak a horgászok járnak, turista alig. A sokaknak kieső részt érdemes akár kerékpárral is bejárni, de számítani kell arra, hogy nincs leaszfaltozva a gát, ezért csere belsőgumival és lehetőleg mountain-, vagy túrakerékpárral érdemes nekivágni.
Az itt látható vízfelület már a Madárrezervátum része. Ha egy távcsővel a szemünk előtt csendben várakozunk, akkor csodás madarakat pillanthatunk meg. A rezervátumi területre később tábla is figyelmeztet. A rajta olvasható szabályokat mindenkinek illik betartani. A gáton egészen Négyes településéig is elmehetünk. Az út természetterápiának is beillik, hiszen a csend és az idilli táj, a madárcsicsergés gyógyítóan hat a lelkünkre.
