Sokan csaltak a lóerővel
Busi László r. ezredest, a Tiszai Vízirendészeti Kapitányság vezetőjét kérdeztük a januári módosulásról, ami a Tisza-tónál közlekedők nagyrészét érinti. Amikor megjelent a hír, többen felháborodásukat fejezték ki, ezért tettük fel neki a kérdést, hogy miért volt erre szükség, és hogy nem-e lesz ebből probléma.
– A január 17-én hatályosult víziközlekedési törvény módosulásában a csónak fogalma egyetlen pontban változott: mégpedig a teljesítményének meghatározásában. Korábban a gépi meghajtású csónak maximális teljesítményét 7,5 kW-ban határozta meg a törvény, és ez alatt nem is kellett hozzá jogosítvány, majd a módosítást követően 14,7 kW-ra lett felemelve ez a határ, amit a jogalkotó kezdeményezett – kezdte.
Az európai hajózási szabályok igen eltérőek: a nyugat-európai országokban sokkal megengedőbbek, sokkal szabadabbak. Egyes országokban nem teljesítményhez, hanem sebességhez kötik a vezetői engedély meglétét, ám a nagyhajó fogalma mindenhol 20 méter felett kezdődik. A külföldi példákhoz próbált igazodni a magyar is, de volt még egy nagyon fontos indíttatás is:
– A gazdasági szereplők, azaz a motorgyártók a takarékosságra való tekintettel úgy gyártották a kisebb motorblokkokat, hogy egy blokk különböző műszaki beavatkozások mellett 10, 15 és 20 lóerős is lehetett. Az alapblokkot a 10 lóerős motor jelentette, amelynek a gázkarába egy határolót beépítve az egy bizonyos határon megállt és csak akkora teljesítményt tudott leadni. Amikor ezt kivették, azonnal 15 lóerős lett a motor, ha pedig a fúvókát kicserélték, akkor egyből 20 lóerőssé vált. A rendőrség nagyon sokszor találkozott olyan esettel, amikor a motoron 9.9-es matrica volt, azaz 10 lóerősnek volt címkézve, ám valójában fel volt turbózva és persze jogosítvány nélkül vezették. A törvény szerint korábban 15 lóerős, vagy efelett lévő motorral szerelt csónakot csak vezetői engedéllyel lehetett vezetni és a csónakot is le kellett vizsgáztatni hozzá. Azzal, hogy felemeltük a teljesítményhatárt, már nem kell játszadoznia sem a forgalmazóknak, sem a gyártóknak és nem lesznek megbüntetve a csónakokat vezetők sem – ismertette az új szabályozás gyakorlati hátterét.
A hír hallatán több olyan vélemény is megfogalmazódott, miszerint ezzel több baleset is fog történni, hiszen így mindenki erősebb motorral tud majd közlekedni. Ezt a rendőrségi adatok, statisztikák cáfolják, hiszen ahogy fogalmazott az ezredes:
– A jogalkotó lekövette az aktuális igényeket és az aktuális gazdasági helyzetet. Sokan eddig is átmatricázott motorral jártak és így sem történt jelentősen sok baleset: a Tisza-tavon általában évente vagy semennyi, vagy maximum egy-két szokott történni. A turisták még talán évekig nem fognak vezetni 20 lóerős csónakot, mert a kikötősök, bérbeadók közül valamennyien nem fognak emiatt beruházni nagyobb motorokra, csak akkor, ha a meglévőek már tönkrementek. Sőt mi több, mivel egy-egy csónaktest több százezer vagy akár 1 millió forintba is kerülhet, így a bérbeadóknak sem érdekük, hogy a tapasztalatlan turisták nagyobb motorral szerelt csónakokat indítsanak útnak.
Azok, akiknek 15 vagy 20 lóerős motor van felszerelve a csónakjukra, azoknak az NKH-nál be kell jelenteniük a változást, ha érinti őket és mind a lajstromszámot, mint pedig a fényjelzéseket le kell szedni. Nem maradhat rajta, hiszen ezek megtévesztő jelzésnek minősülnek és bizonyos helyeken más közlekedési szabályok vonatkoznak a csónakokra és a kishajókra –mutatott rá az ezredes. Hazánkban összesen körülbelül 400 db 20 lóerős kisgéphajó van bejegyezve a Hajózási Hatósághoz.
Hogyan közlekedtünk 2021-ben a Tisza-tónál?
Legtöbbször ittas vezetés miatt kellett bírságolniuk a Tisza-tavi vízirendőröknek, sőt jellemzően a kisebb teljesítményű csónakvezetőkkel szemben kellett ezt meglépni. A nagy hajók vezetőivel jellemzően ilyen probléma nem szokott lenni.
A Tisza-tavon egyetlen hajózási baleset történt 2021-ben, Tiszaderzs környékén. Egy csónak és egy hajó ütközött össze, de mindketten tudták, hogy hibáztak.
2021-ben 155 esetben kellett embereket kimenteni. Ezek olyan esetek voltak, amikor beborultak a vízbe, a csónakot pedig elfújta a szél, vagy például éjszaka nem találtak ki a vízről. Ebből 14 olyan eset volt, amikor közvetlen életveszélyből kellett menteni. Ilyen esetben a rendőrség mellett az önkéntesekből álló Tisza-tó mentőcsoport is a bajba jutottak segítségére siet.
Vízisportolás a Tisza-tavon
A Tisza-tó nem elég nagy ahhoz, hogy külön tudjuk választani a vízi sportolókat, a horgászokat, az evezősöket és a nagyhajósokat, viszont mindenki jól szeretné érezni magát. A legtöbb probléma, vagy konfliktus a vízi sportoláshoz köthető, hiszen a nagyhajók általi hullámkeltés miatt a csónakokban ülők a vízbe borulnak. Ezt az érkező hullámokra való ráfordulással lehet megelőzni. Az élő Tisza azért veszélyesebb, mert a medermélység miatt a vízi sportolók kizárólagosan ezt a vízfelületet használják sportolásra.
– A kollégáim elsősorban nem büntetni, hanem segíteni szeretnének, hogy senkinek se végződjön szomorúan a nyaralás – mondta.
A nyaralóhajók megjelenésével többen aggodalmukat fejezték ki, mert úgy gondolták, hogy ezekkel a jogosítvány nélkül vezethető monstrumokkal sokan nem tudnak megbirkózni. A program elindítása óta eltelt két évben egy baleset se történt, de a nyaralóhajók vezetőit még meg sem kellett bírságolniuk!
Így vigyáznak ránk a vízirendőrök a Tisza-tónál
A biztonság növelésének érdekében új módszereket fognak alkalmazni. Összesen négy jetski, egy nagy rendőrségi hajó is ellenőrizni fogja a rendet, de drónokat is fognak reptetni a biztonság érdekében és természetesen a már megszokott rendőrségi hajókkal is lehet majd találkozni a vízen.
