Április elsején elindult a viharjelző rendszer a magyarországi tavakon. A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat április elejétől egészen október végéig. A viharjelzőrendszer évről évre százezrek pihenését teszi biztonságosabbá, közölte Németh Ádám, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, a rendszer technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
Hogyan működik a viharjelző rendszer?
A viharjelzőpontok villogó fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Ha nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák.
Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni.
Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60-nál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható.