Az eddigi vizsgálatok során összesen 41 halfajt sikerült kimutatni a kiskörei hallépcsőnél, amelyek közül 6 faj (sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágócsík, réticsík, szélesdurbincs) védett, 1 faj (a magyar bucó) fokozottan védett és 12 faj pedig tájidegen (amur, razbóra, ezüstkárász, fehér és pettyes busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb, folyami géb, kaukázusi törpegéb, tarkagéb) – közölte a KÖTIVIZIG két munkatársa, Kovács Pál és Sólyom Norbert.
Az eddig elvégzett halfaunisztikai vizsgálatok rámutattak, hogy az évszakok és a halak vándorlásának időszakai között a hallépcső terültén belül jelentős eltéréseket lehet megfigyelni a vonuló halfajok tömegességében, méretében és a területen előforduló halfajok egymáshoz viszonyított arányában. Tapasztalataik alapján elmondható, hogy kiépített 1,3 km hosszú ökológiai folyosót a halak nem csak vándorlásra, hanem állandó élőhelyként, szaporodóhelyként és bizonyos szakaszain vermelő-helyként is használják. Az, hogy ezek a halfajok az alvíz és a felvíz között mekkora távolságokat tesznek meg, hova mennek, mikor mennek, a jövő kutatásainak témáját fogja képezni.
A teljes cikk és a monitorozás részletes eredménye az alábbi linkre kattintva érhető el:
Ötödik éve vizsgáljuk a hallépcsőt
A KÖTIVIZIG biológusai immár ötödik éve monitorozzák a 2014 októberében átadott Kiskörei hallépcsőt. Az eddigi vizsgálatok során összesen 41 halfajt sikerült kimutatni, amelyek közül 6 faj (sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágócsík, réticsík, szélesdurbincs) védett, 1 faj (a magyar bucó) fokozottan védett és 12 faj pedig tájidegen (amur, razbóra, ezüstkárász, fehér és pettyes busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb, folyami géb, kaukázusi törpegéb, tarkagéb).