Egy borús, de annál vidámabb szerda reggel adta át hivatalosan a bringákat Petényi Mirkó, az AÖFK munkatársa a Hortobágyi Nemzeti Parknak, amivel ezután egy próbakörre indultunk. Az ország nemzeti parkjai közt összesen 210-et oszt szét a fejlesztési központ, amivel céljuk, hogy népszerűsítsék a kerékpározást és ezzel egy plusz programmal bővíthessék a parkok a túrakínálatukat. Kipróbáltuk elsőként: a Hortobágyon az e-kerékpártúra remek volt, szuperül éreztük magunkat!
Mountain bike az Alföldre
Ide 15 mountain bike jutott, amelyeket közül különböző méretben (S, M, L, XL) vehetők használatba. A bringák nem teljesen elektromosak, hanem elektromos rásegítésűek, azaz csak akkor könnyítik meg a rajtuk ülők dolgát, ha tekerve vannak. Az AÖFK természetesen nem a legalsó kategóriás bringákat adta a parkoknak, hanem a felsőt: a Haibike 3.0 modelljeit, amelyeken 20 fokozatos Shimano Deore váltóműk és Shimano hidraulikus tárcsafékek, RockShox teleszkópok, 29-es Schwalbe terepgumik találhatók, míg a plusz löketet a Yamaha motor adja. Sisak is jár hozzá, amelyeket az ismert Rockrider márkából választották.
Ilyen egy e-kerékpártúra a Hortobágyon
Miután beállítottuk a megfelelő ülésmagasságot, nekivágtunk a túrának és még az aszfaltos úton mindannyian próbálgathattuk a „nullkilométeres” cangákat. Az e-kerékpárok lassacskán már kezdenek elterjedni hazánkban is, ám sokan még mindig fentartással kezelik. Így voltam vele én is az aszfalton tekerve, majd amikor a büszkeségemet (amivel egy országúti bringát hajtok hobbiként) félre tettem és bekapcsoltam a rásegítést, egy új világ nyílt meg előttem: ilyen kevés erőkifejtéssel ilyen gyorsan még nem tekertem. A földútra érve kihasználtuk a kerékpár minden MTB adottságát és megkezdődött kalandunk a szikes pusztán.
Egy nagyjából 10 kilométeres távot tettünk meg, ami az októberi e-bike túrákon fognak majd bemutatni. A Malomházi tanösvényen tekertünk a Hortobágy folyó mellett, amely felett már sárgába kezdtek fordulni a fák levelei. Első megállónk a Pusztai Állatpark fogadóépülete volt. Innen a földúton haladtunk tovább az őstulkokhoz és a vadlovakhoz az állatkertbe. Ahogy azt úton megtudtam, senkit nem fognak szabadjára engedni a bringákkal, csak és kizárólag túravezetővel lehet majd közlekedni és a kijelölt útról tilos lesz letérni. Ez teljesen érthető, hiszen a park telis-tele van védett növényekkel és állatokkal, amelyeket óvni kell. Túravezetővel pedig sokkal élvezetesebb menni, mert ő olyan természeti csodákra hívja fel a figyelmünket, ami mellett lazán elmennénk.
Az út csak néha rázott, egyébként teljesen könnyen járható volt, csupán néha találkoztunk komoly gödörökel. Az állatkertben élő őshonos állatok, mint az őstulkok, pelikánok, vadlovak irtó édesek voltak, és a felnőtteket is garantáltan elvarázsolják. Ahogy a félvér ott lakó cica is, aki egy házi macska és vadmacska szerelméből született. Innen visszaindulva megtekintettük a park egyik maradvány sziki tölgyesét is, majd visszafelé vettük az irányt. A Hortobágy folyó kis hídján átkelve tértünk vissza a kiindulópontra.
A túrát ajánlom a tízéves korosztálytól kezdve a nyolcvanévesig. Ha szeretnéd lejárni ezt vagy éppen más hortobágyi e-kerékpár útvonalakat, akkor októberben három alkalmad lesz erre: 10-én, 27-én és 28-án. Télen nem lesz elérhető, de tavasztól ismét indulni fog ez a program is.
A fotókat
a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa készítette,
míg a legutolsót az I love Tisza-tó magazin kollégája.