Hirdetések
Összes téma Tisza-tó története élővilág Túra Program csónakázás Tisza-tó élmények

Jégmadár, kormorán, vízidara, rence: Ismerd meg a Tisza-tó különlegességeit csónakodból!

A Tisza-tó habjai mesések és érdemes a távcsövet a nyakba akasztani, illetve a legnagyobb objektívet feltenni a fényképezőre, ugyanis segítünk megtalálni a Tisza-tó legkisebb, legszebb, legritkább és legmérgesebb teremtményeit!

A Tisza-tó ékköve: a jégmadár

jégmadár

A kolibrit idéző apró madárka nem mutatja meg magát mindenkinek, igen nehéz lencsevégre kapni. Aki viszont meglátja, az biztosan felkiált. A jégmadarat joggal lehetne a Tisza-tó ékkövének is nevezni, hiszen kék-vörös tollazatával ő az egyik legszínesebb madár a tónál. Színének köszönhetően felülről beleolvad a víz színébe, a vörösszínű hasának köszönhetően pedig észrevétlen marad a halak számára. Amilyen kedves ábrázatú, annyira veszedelmes a halivadékokra nézve, hiszen ezekkel táplálkozik. Vadászati módszere a következő: addig kémleli a vizet az afölé nyúló fa ágáról, amíg a halivadék a víz felszínét meg nem közelíti, majd ekkora lecsap és visszaül helyére. Ekkor elfogyasztja a zsákmányát, a pikkelyt és az úszót pedig kiöklendezi.
Hol találsz rá? Ahogy az imént is írtuk, a víz fölé hajló ágakon. Mivel vándorló madár, ezért nem feltétlenül ugyanoda fészkel minden évben. A folyók és a patakok környezetét választja, jellegzetes fészkét pedig viszonylag könnyű megismerni: a függőleges partszakaszba nagyjából egy méternyi hosszú csövet váj, amelynek végén egy katlan található. Itt melengeti 6-7 fiókáját a kiöklendezett halszálkákból összeállított fészken.

 

A halak halálmadara: a kormorán

kormorán

Más néven nagy kárókatonának is szokás hívni a Tisza-tavon is látható fekete madarakat, amiktől a halak rettegnek, és amiket a horgászok a pokolba kívánnak. Tudniillik rengeteg halat, akár több mint száz mázsa halat is elfogyasztanak évente és akár egy 50 centiméteres halat is képes megenni. Gyérítésük, riasztásuk rendszeres a tó környékén, hiszen az értékesebb halakra vadászik, emellett sokszor el sem fogyasztja, csak megsebesíti áldozatait.
Hol találsz rá? Repülés közben könnyedén felismerhető jellegzetes alakja, de telepeit sem nehéz megtalálni. Az a fa, amelyik szinte teljesen csupasz és még fészkek is vannak rajta, ott nagy valószínűséggel kárókatonák fészkelnek. Általában nagy számban fészkelnek a fákon, és a guanótól azok teljesen kiégnek.

 

Az egy milliméteres virágú növény: a vízidara

vizidara

A világ legkisebb virágát a Tisza-tavon is meg lehet találni, ez pedig nem más, mint a gyökértelen vízidara. Az apró növény csupán 1-1,5 milliméteres és csak mikroszkóppal lehet megvizsgálni, hogy elvirágzott-e már. Neki egyáltalán nincs gyökere és alig nyolc nap alatt teljesen kifejlődik. Mivel övé a legkisebb virág, így a legkisebb termés címet is megkapja. Apró termetével ellentétben kellőképpen sok tápanyag található benne, hiszen telis-tele van fehérjével, keményítővel, számos aminosavat viszonylag nagy mennyiségű kalciumot, magnéziumot, cinket és B12-vitamint tartalmaz. A Távol-Keleten termesztik, hiszen néhány nap alatt teljesen kinő.
Hol találsz rá? Nyáron a víz felszínén, télen pedig a víz fenekén, ahol áttelel.

 

A Tisza-tó húsevő növénye: a közönséges rence

közönséges rence

Kedves sárga virágnak tűnhet a csónakból – nekünk. De egy apró ráknak a temetője is lehet. A közönséges rence húsevő növény. Nem azért érdekes, mert gyökér nélküli és alámerülten él, szára 30-200 centiméter hosszú lehet, a levélzettel együtt 3-8 centiméter széles, hanem az életmódja miatt. Gömb vagy tojás alakú, tömötten összezsúfolt levelekből képződött, mintegy 10 milliméter vastag, erősen szőrös csúcsrügyekkel telel át, amelyek ősszel a növény elbomlásakor az iszapba süllyednek. A leveleken található nagyszámú tömlő állatfogásra szolgál, ezek szájadékát egy, csupán befelé nyíló csappantyú zárja le, a nyílás előtt pedig két, szárnyasan tagolt sörte található. A tömlők csapdaként működnek: belsejükben alacsony nyomás uralkodik, így amint egy víziállat (például apró rák) megérinti az egyik sertét, a tömlőt lezáró csappantyú kinyílik, és a szívóerő hatására a vízzel együtt az állat is a tömlő belsejébe sodródik. A tömlők olyan villámgyorsan működnek – az egész folyamat mindössze fél milliszekundumot vesz igénybe -, hogy a foglyul ejtett állatnak esélye sincs a menekülésre, sőt szabad szemmel a zsákmányszerzés folyamata nem is követhető, hiszen 600 g nehézségi gyorsulással szippantja be áldozatát. A növény a foglyul ejtett zsákmányát végül fehérjebontó enzimek segítségével emészti meg.
Hol találsz rá? Álló- vagy lassan folyó vizek, mocsarak, vizesárkok lakója; virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart, emellett sekély, tápanyagban közepesen gazdag vizekben a leggyakoribb. A békalencse-fajokkal lebegő hínártársulást alkot. Kismértékű vízszennyeződés előmozdítja fejlődését, erős szennyeződés esetén azonban érzékelhetően megritkul.

Hirdetések

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d blogger ezt szereti: