Kiindulópont: Tiszafüred, Morotva Kerékpáros Pihenőpark
Nem is lehetne stílszerűbb kiindulópontot választani egy kerékpáros túrához, mint a Morotva Kerékpáros Pihenőparkot. Ajánlott a kulacsot vízzel feltölteni és némi harapnivalót is beszerezni hozzá, hiszen az elkövetkezendő 58 km igen mozgalmas lesz. A kerékpártúrához nem biztos, hogy a vékonykerekű országúti lesz a legjobb választás, sokkal inkább ajánlunk egy kényelmesebb mountain- vagy trekkingbike-ot. Mindemellett pedig kiemelten fontos, hogy mivel nagyrészt nem védett kerékpárúton kell tekerni, hanem fő- és mellékutakon, ezért be kell tartani minden KRESZszabályt és bukósisak, valamint láthatósági öltözet viselete is ajánlott.
TIPP: Bérelj kerékpárt a Tisza-tavi Kerékpáros Centrumból, ahol számtalan félét találsz, sőt még extra szolgáltatásokkal is várnak!
Miután minden felszerelésünket összepakoltuk, vegyük célba a közeli körforgalomnál lévő benzinkutat, ahonnan jobbra kanyarodva egészen addig tekerjünk, míg meg nem látjuk a 34-es út tábláját, ahol szintén jobbra kell fordulnunk. Addigra már biztosan bemelegednek az izmaink és már meg sem kell állnunk egészen Tiszaigarig.
A túra GPS koordinátáit ide kattintva érheted el!
Első megálló: Tiszaigar, Mátyás király fája
Tiszaigarra beérve mesefigurának öltöztetett szalmabálák és tükörsima út fogad bennünket. Ha az Arborétum felé vesszük az irányt, mellette a szántóföldön könnyen megtalálhatjuk Mátyás fáját, hiszen jellegzetesen kimagasodik a látképből.
Van egy legenda, miszerint igazságos királyunk, Mátyás az országjárása során pihent meg ennél a kocsányos tölgynél. A legendát az támaszthatja alá, hogy a Tisza valamikor Tiszaigar mellett kanyargott és bizonyára itt is volt átkelőhely, amin átkelhetett királyunk. A legendát viszont az cáfolja, hogy egyes becslések szerint a fa kora 250 év körüli lehet, így biztosan nem időzhetett itt Mátyás király. A fáról vajmi kevés információ lelhető fel, de a Magyar Királyság (1819–1869) Második katonai felmérésének térképe a mai arborétum környékére jelez egy fát. Tudniillik a gémeskutak, fák, útmenti keresztek mind-mind tájékozódási pontként szolgáltak hajdanán. A fa becsült korát, valamint mai, hatméteres törzskörfogatát, húszméteres magasságát összevetve a térképen jelzettel valószínűsíthető, hogy segített az eligazolódásban. A fa alatt érdemes kicsit elidőzni, érezni a kisugárzását, megsimítani törzsét.
Második megálló: Tiszaörs, temetőkápolna
Folytatva az utat a 34-es úton, a következő megálló Tiszaörs. A falu főutcájának közepére érve két templomot is láthatunk, de tekintetünk inkább a dombon állóra szegeződik. A Tiszaörsi Temetőkápolna az átutazó szemét is rögtön megkapja, hiszen kevés ilyen látvány van az Alföldön. A kápolnát a falu legmagasabb pontjára, egy 94,1 méter magas kunhalomra építették 1880-ban, amelyhez 14 stáción keresztül lehet feljutni. A kápolna és a temető érdekessége, hogy az egykori plébános, Kanizsay Károly saját költségén építtette és halálakor itt helyezték őt örök nyugalomra. Az odavezető út két oldalán található stációkat a faluban élő családok bevonásával építették, akik gondozták is, és később ezek környékére temetkeztek. A temetőben csak 1970-ig lehet találni sírokat, ugyanis ekkor lezárták.
Harmadik megálló: Pusztakettős vasúti megállóhelye
Kunmadaras felé kell venni az irányt. Miután baloldalon elhagytuk a tiszaörsi fürdőt, 4-5 km múlva jobbra fordulva a Tiszafüredi öntöző főcsatorna mentén kell továbbhaladni. Érdemes itt figyelni a navigáció jelzéseit, hiszen most egy darabon földúton kell tekerni. Aki rabja az Alföld végtelen pusztaságának, annak a szántóföldek és a csatorna mellett tekerni igazán kellemes kikapcsolódást fog jelenteni. Az út során egy halastó mellett is elhaladhat a kerékpáros, majd egy éles jobb kanyar után már látszódik is Pusztakettős megállója a pusztában. A Karcag-Tiszafüred vasútvonal mentén fekszik az állomásépület, amit múzeumnak alakítottak át. Az évben kizárólag május 1. és szeptember 6. között áll meg itt a vonat és csak ekkor nyit ki a helyiség is – ha szerencsénk van, be is lehet menni! Ha esetleg ez mégsem sikerülne, akkor kárpótol bennünket a látvány és az épület ötletes kivitelezése, hiszen egy mozdony elejét építették a falba. A vasutas és a retro használati tárgyakkal berendezett múzeum olyan hatást kelt, mintha száz évet tekertünk volna vissza az időben. Igyunk egy kávét vagy egy bambit, ha nyitva találjuk, és fotózkodjunk is a jópofa épület előtt!
Negyedik megálló: Tiszaszentimre, Egyházi Pecsétes Téglák Magángyűjteménye
Pusztakettős megállóhelye után továbbra is a szántóföldek mellett kell tekerni, majd hamarosan elérve Tiszaszentimre települését ismét aszfalton lehet a bringánk kereke. A falu főutcáján haladva a református templom felé kell venni az irányt, hogy megismerhessük az egyházi pecsétes téglák titkait. A helyi lelkész, Fodor Gusztáv lebilincselő előadásában lehet megismerni az egykori mesterek remekműveit, amelybe monogramjukat és a tégla készítésének évszámát rajzolták, de vannak olyan darabok is, amelyek egy gyerek lábnyomát vagy egy macska mancsnyomát őrzik. A lelkész úr maga is gyűjti a pecsétes téglákat azóta, hogy a templom felújításánál rengeteg ilyen, régi tégla került elő. A kiállítás megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges!
Ötödik megálló: Tiszaderzs, Domonkos-rendi templom
Tiszaderzsre a Szöllősi úton érünk be, ami a főútra visz ki. Itt meg is látjuk a táblát, ami a 13. századi romtemplomot jelzi. A templom köré kellemes kis parkot alakítottak ki és egy tábla írja le történetét. A román stílusú templomot Rabutin tábornok rombolta le az 1700-as évek elején és egy legenda úgy tartja, alatta egy titkos alagút található, ami a közeli Borbély kastélyhoz vezet. A területen a ’30-as évek idején ásatásokat végeztek és előkelő gazdag avar törzs maradványaira bukkantak: bronz- és rézveretes használati tárgyak kerültek elő a föld mélyéből.
Innen már közel a cél: Tiszafüred, ám előtte érdemes tekerni egyet a Tiszaderzs mellett található Cserőközben, ami egykoron menedéket jelentetett a falu lakóinak a török, tatár, labanc elől. Az itteni Holt-Tisza páratlan növény- és állatvilágát mi sem jellemzi jobban, minthogy 1996-ban, az akkor már száz éve kihaltnak hitt kosbor nevű növényre találtak a Cserőközben. Innen már a Tisza-tó gátjára érünk, amelyről le sem kell térnünk, ha Tiszafüredre szeretnénk visszaérni.