Laczi Zoltán, a KÖTIVIZIG sajtómunkatársa foglalta össze a húsz évvel ezelőtt történteket a http://www.kotivizig.hu oldalon. Ebből szemezgettünk.
A teljes, részletes írást itt lehet megtekinteni!
A fiatalabbak kivételével aligha akad olyan, a Közép-Tisza vidékén élő ember, akinek ne lennének élénk emlékképei a 2000 tavaszán levonult rekord árvízről. Azokban a hetekben a szakembereken kívül a gyerekektől az aggastyánokig szinte mindenki a gáton segédkezett a folyó menti településeken. Ki azzal, hogy homokkal töltötte meg a zsákokat, ki pedig azzal, hogy harapnivalóval és teával kínálta a védekezőket. Az eddigi legnagyobb árhullám rendkívül védelmi készültséget követelt, ugyanakkor példaszerű összefogással, hatékony együttműködéssel sikerült gátak között tartani a hatalmas víztömeget. Az árvízi veszélyhelyzetben több település részleges kitelepítése is indokolttá vált. A védekezés során 8 473 860 darab homokzsákot használtak fel. Szolnoknál korábban soha nem tapasztalt szinten, 1041 centiméteren tetőzött a szőke folyó, miközben másodpercenként 2610 köbméter víz áramlott a töltései között.
A Tisza vízgyűjtőjére az ezredforduló évének tavaszán a sokévi átlagot jóval meghaladó csapadék hullott, továbbá az ott felhalmozódott hóvízkészlet elérte a 8,1 köbkilométert, ami szintén bő kétszerese a sokévi átlagnak. A március végi felmelegedés okozta hóolvadás és a lehullott eső hatására egymás után árhullámok indultak el: a Tiszán, a Szamoson, a Bodrogon, a Sajón és a Hernádon egyaránt magas vízszintek alakultak ki. Április 6-án a Zagyva és Tarna találkozásánál meg kellett nyitni mind a jásztelki, mind pedig a borsóhalmi vésztározót a Zagyva főága középső és alsó szakaszainak tehermentesítése érdekében. Nagyon magas árhullámok alakultak ki a Körösök vízrendszerében is. A Tisza felső mellékfolyóin létrejött árhullámok találkoztak, s a továbbiakban egy hatalmas árhullámként folytatta útját, amely Tiszaberceltől egészen Mindszentig megdöntötte a korábbi maximális vízszinteket, Kiskörénél 52 centivel, Szolnoknál pedig 67 centivel.
Április 7-én a KÖTIVIZIG az összes tiszai védvonal-szakaszán III. fokú készültséget rendelt el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság ülésén pedig döntés született arról, hogy dr. Nagy István védelemvezető, a KÖTIVIZIG igazgatója javasolja az illetékes miniszternek: a Kormány rendeljen el rendkívüli védekezési készültséget és hirdesse ki a veszélyhelyzetet a Közép-Tisza vidékére. A Kormány április 8-án ezt meg is tette, megállapította az árvízi veszélyhelyzetet, s az igazgatóság teljes tiszai szakaszán, a Zagyva és a Hármas-Körös visszaduzzasztással érintett szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyón április 8-án 22 órától rendkívüli védelmi készültséget rendelt el.
(…)
Április 17-én érte el az eddigi legnagyobb, 1030 centiméteres vízállást a Tisza Kiskörén, a vízrajzos mérőcsapat pedig másodpercenként 2960 köbméteres maximális vízhozamot regisztrált. Április 19-én 1041 centiméteres szinten tetőzött a folyó Szolnoknál, 67 centivel az addigi legnagyobb vízszint fölött. Az igazgatóság által az árvízvédelmi védekezésben foglalkoztatottak létszáma ezen a napon 13 328 fő volt. Hat katonai helikopter, 347 építőipari gép, 877 közúti jármű, és 9 vízi jármű is részt vett a hatalmas munkában. Fontos kiemelni, hogy a térségben a tetőzés 32 órán keresztül elhúzódott. A szolnoki szelvényben 1000 cm felett 11 napon, az 1999-es csúcs (974 cm) felett 15 napon, az 1970. évi 909 cm-es maximum felett 24 napon, a 800 cm-es (III. fok) vízszint felett pedig 32 napon keresztül „tartózkodott” a víz. A Tisza rekord magas vízszintje jelentősen visszaduzzasztotta a Zagyva és a Hármas-Körös torkolat-közeli szakaszát, így a torkolattól 30-40 kilométeres távolságban új LNV értékek születtek mindkét folyón.
A tetőzést megelőzően két nappal jelentkezett a védekezés egyik legkritikusabb jelensége Szolnokon, a régi 4-es (Debreceni) út kertvárosi szakaszán. A gátőrház mellett beszakadt a töltéskoronán lévő úttest és a mentett oldalon igen erős csurgás indult meg. A veszélyes jelenség azonnali beavatkozást, szádlemezes védelem kiépítését igényelte.
(…)
Az árvíz ideje alatt a töltések mentén összesen 356 kilométeren, 839 hektárt borított fakadó víz, szivárgó víz pedig 175 kilométeren jelent meg. A csurgások száma 944 volt, a buzgároké pedig 124. Utóbbiak közül az április 18-án feltört tiszasasi bizonyult a legnagyobbnak, csak ennek a bevédésére 23600 (!) homokzsákra volt szükség. (Így méretével kiérdemelte a Közép-Európa legnagyobb buzgára címet, s ma emlékmű idézi fel a település központjában.)
A KÖTIVIZIG működési területén 123 kilométeren kellett nyúlgátat építeni, ezen kívül 30 kilométeren bordás megtámasztás, 69 kilométeren pedig hullámverés elleni védmű készült. A védekezés során 314 ezer köbméter homokot és 71 ezer tonna homokos kavicsot használtunk fel. Homokzsákból 8,5 millió fogyott, továbbá 388 ezer négyzetméter fólia és 8.200 négyzetméter szádfal!
A rendkívüli védelmi készültséget május 9-én szüntették meg.
A rekord árvíz levonulását követő időszakban megindultak a helyreállítási munkák, ezzel párhuzamosan – felhasználva a védekezés tapasztalatait – a „szolnoki vízügyes műhely” kezdeményezésére megszületett a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT). A később törvénybe iktatott program kezdettől fogva arra fókuszált, hogy ne a folyó döntse el, hol és mekkora területet áraszt el. Az árvízbiztonság növelése kizárólag az árvízcsúcsok számottevő csökkentésével valósítható meg, egyrészt az árvízi tározás feltételeinek megteremtésével, másrészt a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának javításával, harmadrészt pedig az védművek előírás szerinti kiépítésével. E három tényező együttesen teszi lehetővé a rendkívüli tiszai árhullámok legmagasabb vízszintjének legalább egy méterrel való csökkentését. Azóta a VTT keretében – a KÖTIVIZIG működési területén – elsőként megépült költségvetési forrásból a Tiszaroffi (5,8 milliárd forintért), ezt követően pedig európai uniós támogatással a Hanyi-Tiszasülyi (19,8 milliárd) és a Nagykunsági (12,9 milliárd) árvízi tározó. Ezen kívül – jórészt szintén EU-támogatással – több tízmilliárd forint értékben valósultak meg árvízvédelmi beruházások (töltéserősítések, hullámtér-rendezés, üzemirányítás, stb.) a Közép-Tiszán. És a fejlesztések napjainkban is folytatódnak.
A védekezés vízügyi szakirányítói
Védelemvezető: Dr. Nagy István igazgató
Helyettesei: Barcs Sándorné, Varga László, Ivaskó Lajos, Reményi István (KÖTIVIÉP)
A legnagyobb közép-tiszai árvízvédekezések főbb adatai:
2000 tavasz és 2006 tavasz
Tetőzés értéke (Szolnok, centiméter) 1041, majd 1013
(Tiszaug, centiméter) 932, majd 946
Védekezők max. létszáma 16600, majd 9078
Beépített homokzsák (darab) 8 473 860, majd 5 795 346
Fotók: KÖTIVIZIG