Összes téma Tisza-tó története Tisza-tó fejlesztések Horgászat élővilág Hírek Tisza csónakázás Abádszalók Tisza-tavi hírek hajózás Tiszaderzs

A „derzsi egyenes” lehet a Tisza-tavi Hungaroring?

Jogszabálymódosítással jelölne ki vízisportpályát öt, a Tisza-tó életében fontos szerepet betöltő szervezet a mindenki által emlegetett „derzsi egyenesben”. A tervezet megvalósításával több helyi szolgáltató nem ért egyet, sőt még a közlekedésügyi szakértő sem támogatja az ötletet.

 

Kalán Róbert, az abádszalóki Yacht Kikötő vezetője egyeztetésre és közös gondolkodásra hívta össze november 14-én, a tiszaörvényi Hotel Hableány és Étterembe azokat, akiket a legjobban érintene az a nemrégiben benyújtott jogszabálymódosítás, ami teljes mértékben megváltoztatná a Tisza-tó vízi életét az élővilágtól kezdve egészen a fánkozókig.

Mindezt szó szerint kell érteni, merthogy a Víziközlekés Rendjéről szóló 57/2011(XI.22)-es NFM rendelet kerülne módosításra, ami jelenleg kimondja, hogy:

Vízijármű a tó partjától mért 200 méternél kisebb távolságban, valamint a csatornákban legfeljebb 10km/h sebességgel közlekedhet, kivéve a kijelölt sportpályák vagy repülőterek vízfelületét.

Ezt a KÖTIVIZIG, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége kiegészítené azzal, hogy kijelöltek a Tisza-tavon egy vízisportpályát az alábbiak szerint:

A Tisza-tavon a vízisízés, úszó eszközökhöz kötött repülés, vontatott vízi sport- és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása kizárólag a hajózási hatóság által engedélyezett helyen történhet. Ez alapján a Tisza-tavon vízi sporteszköz használatára alkalmas sportpályát az Abádszalóki öbölben, illetve a Tisza folyó 414,80 – 416,80 fkm közötti vízterületen javasoljuk kijelölni.

Az öt szervezet azzal indokolja fenti javaslatát, hogy így elkerülhetőbbek lesznek a közlekedési balesetek, valamint „a kikapcsolódás során egyénenként eltérő elvásárok teljesülése céljából feltétlenül indokolt és szükséges a vízi közlekedésben dinamikusan résztvevők elkülönítése az alacsonyabb sebességgel közlekedő egyénektől”.

IMG_0381

A fórumon jelenlévő közül képviseltették magukat a horgászok, a nagyhajósok, a tóparti szolgáltatók, akik partnerek lennének abban, hogy megoldják az évtizedes ellentéteket a horgászok és a hullámot keltő hajósok között. Tudniillik, a tó mindenkié és nemcsak egy-egy résztvevőé. A beadványt összeállítók is meghívást kaptak, ám csupán hallgatóságként jelent meg a Tisza-tavi Sporthorgász és a Hortobágyi Nemzeti Park egy-egy munkatársa, viszont a vízirendészettől és a KÖTIVIZIG-től nem jött el senki, így érdemi választ nem kaptak a módosítást ellenzők.

A fórumon megjelentek összetételét három részre lehetett osztani: a horgászokra, a nagyhajósokra és azokra, akiknek van hullámkeltő nagyhajójuk és horgásznak is. Talán az utóbbi csoport tudta legjobban megérteni az előző kettő álláspontját, viszont mindenki egyet értett abban, hogy a „derzsi egyenest” vízisportolásra kijelölni nem jó ötlet. A vélemények szerint a horgászok nyugalomra, csendre és arra vágynak, hogy bárhol bedobhassák csalijukat. Velük szemben a nagyhajósok pedig arra, hogy ne legyen útjukban horgász vagy kenus és ha odalépnek a gáznak, Abászalóktól egészen Tiszafüredig szabad legyen számukra az út. Mindkét mondat természetesen igen sarkosan van megfogalmazva.

 

A jelenleg hatályos 17/2002. (III. 7.) KöViM (azaz ami a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló) rendelet a hajózás biztonsága érdekében a víziutakat időjárási és hullámjellemzőik szerint négy hajózási zónába sorolja aszerint, hogy természetesen hány cm magas hullámok jellemzőek. A Tisza-tó a hármas zónába esik, azaz a természet maximum 60 cm-es hullámokat csinál. Ennek értelmében a tavon lévő vízi eszközök sem kelthetnek nagyobb hullámokat.

A jogszabálymódosítás egyik fő problémája ezáltal az, hogyha arra a szakaszra beengednék ezeket a vízi sporteszközöket, úgy nagyobb hullámot csinálnának, mint 60 cm. A délutánon elhangzott vélemények szerint, a jogszabály életbe lépésével ezentúl a sípályákhoz hasonlóan „fekete pálya” lenne mindazoknak, akik kézi hajtású vagy kisebb teljesítményű motoros hajóval közlekednének azon a területen.

images

A 414,80 – 416,80 fkm közötti vízterület mellett a tiszaderzsi kikötő található, és ahogy érvként elhangzott, ugyan az egy remek szakasz a vízisízésre, ám ezzel elképesztő környezeti és gazdasági károkat okoznának a vélhetően több mint 60 cm-es hullámveréssel.

A kikötő öble és az élő Tisza medre között csupán egy nádsáv található, és a mintegy három hónapig tartó vízisportolásra alkalmas időszak különösen káros hatással lenne a nádra, valamint a vízfelszíni és víz alatt élőlényekre egyaránt. Gazdaságilag pedig elképesztően visszavetné a kikötő forgalmát, hiszen rengeteg horgász onnan indul útnak azért, mert pont az a rész biztosít kedvező szakaszt a kapásoknak. A kikötő üzemeltetője büszkén elmondta, hogy a kikőben nincs ellentét a hajósok és a horgászok között, a helyiek mindig figyelnek egymásra a vízen.

tiszaderzs kikötő
Tiszaderzsi kikötő

Jónás Attila, a Stég Szabadidőközpont vezetője is felszólalt. Ő már 20 éve a wakeboard és a wakesurf szerelmese, amit rendszeresen űz a Tisza-tavon is. Általában ő szokott lenni az, aki az egyik legnagyobb hullámot kelti a tavon, de ez kell is ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a wake sportokra. Mindemellett már 30 éve lelkes horgász, tehát kellőképpen ismeri az érem másik oldalát is. Szerinte nem kitiltani kellene az ő vízisporthúzó típusú hajókat, hanem a tevékenységüket esetleg szabályozni. Megértést kért a horgászoktól, hiszen ők az év 12 hónapjában 0-tól 24 óráig tudnak hódolni szenvedélyüknek, míg a vízisport szerelmeseinek csak 2-3 hónapja van minderre, és általában a reggel 10 és este 6-7 óra közti időpontban van csak lehetőségük a vízen lenni. Továbbá megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban ez volt az első szakmai egyeztetés, amelyre érintettként ő is meghívást kapott.

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Juhász Attila Simon is jelen volt a megbeszélésen, aki szerint ha erre a két kilométeres szakaszra betér a tavi közlekedés szinte összes résztvevője, az a mostaninál is több feszültséget fog generálni. Erre pedig nincs szükség. A résztvevőket viszont biztosította arról, hogy kezdeményezi a jogszabálymódosítás leállítását, amíg széleskörű szakmai egyeztetés nem történik.

IMG_0375
A megbeszélésen dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke is felszólalt.

A Tisza-tavi Horgászegyesületek abádszalóki szervezetének alelnöke viszont értetlenül állt a hír előtt, hiszen állítása szerint ők nem is kaptak értesítést a jogszabálymódosításról.

A fórumon véleményt mondott Dr. Sógor Zsolt ügyvéd és Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász is, akik a májusi dunai Hableány hajóbaleset körülményeit is vizsgálják. Borbély rémisztő példaként vont párhuzamot a budapesti esettel és azzal, mi történne a tavon, ha a jogszabály életbe lépne. Ahogy elmondta, a Hableány esete is igazolja, hogyha minél szűkebb téren minél több hajó tartózkodik, úgy annál jobban nőhet meg a balesetek esélye és javaslatuk szerint a sebességkorlátozás sem oldaná meg a helyzetet (a Hableány is 9-10 km/h-val közlekedett). Amennyiben egy hajó vagy csónakvezető szándékosan kelt akkora hullámot, hogy azzal veszélyeztet mást és talán balesetet is okoz, úgy az bűncselekmény kategóriába esik és ez már keményen büntethető, mondta el a szakjogász.

IMG_0387

Amennyiben a hullámot keltő más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény 233. §-ba ütköző Vízi közlekedés veszélyeztetése bűncselekményt követi el. Ezt már azzal megvalósítja, ha például az általa keltett hullámoktól a kisebb csónak, kajak, kenu felborul, vagy nagyobb mennyiségű víz csapódik a vízi-járműbe. Az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul. – írja a törvény.

 

Nyilvánvaló, hogy a tó jövőjét máshogy képzeli el egy horgász, egy hajós, egy kikötős, és nem is lehet mindenkinek kedvére tenni teljes mértékben. A jogszabálymódosítást a fenti formában a jelenlévők közül senki nem fogadta el, ám ha mégis életbe lépne, úgy a csütörtöki megbeszélés résztvevői időbeli korlátozást javasolnának. A fórum jó hangulatban telt, az egyes nézőpontokat ütköztették a jelen lévők, és egy dologban mindenki egyetértett: a szélsőséges viselkedésnek nincs helyen a tavon. Kalán Róbert, a fórum szervezője reméli, lesz még előrelépés az ügyben és elöljáróban elmondta, nem ez lesz az utolsó egyeztetés.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: