A Cserőközt kétféle módon közelíthetjük meg. Kerékpárral a töltésen Tiszaderzsről Tiszaszőlős felé haladva jobboldalon a gátra felívelő útról. Autóval pedig Tiszaderzset elhagyva, a Tiszaszőlősre vezető kanyargós út mellett található gát két bejáratának valamelyikén léphetünk be. Aki már mindkét bejáratát látta, annak bizonyára már piszkálta a kíváncsiság a fantáziáját, hogy merre is vezethet ez a két út.
A Cserőköz egy nagyjából 150 éves terület, de már korábban is szerepelt feljegyzésekben. A Tisza által körülölelt részen már István király idejében is nagy erdőségek, a Tisza által létrehozott fattyúágak, morotvák voltak, némelyeket halastóként is használtak. A XIV. században a Péntek család birtokának részét képezte. A helytörténeti kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy egy perirat szerint 1796. december 13-án elvesztette a család a területet, majd a Tiszaderzsen kúriával is rendelkező Borbély családhoz került. Később mások is osztoztak a területen: Szilassy, Csáky gróf, Losonczy is a tulajdonosok közt szerepelt. 1851-ben Cserőköz-puszta területe: 3450 hold volt, ebből az erdő: 450 h. A Cserőköz 1917 óta tartozik közigazgatásilag Tiszaderzshez, korábban Heves vármegye részét képezte. A holtág által határolt terület mostani képe a Tisza szabályozása során, 1865-ben végrehajtott 69. számú átmetszéssel keletkezett, a bal parti ármentesített területen húzódik. Az átvágás után fokozatosan visszahúzódott a víz a belső területről és a feltöltődött részeken legelők, szántók gyümölcsösök és erdők váltották egymást.
A tiszaderzsi hagyomány úgy tartja, hogy a török, tatár, labanc elől ide menekítették az asszonyokat, gyerekeket, hiszen az ingoványos területen csak a helyiek ismerték a járást. A titok nemzedékről nemzedékre szállt: nem is avatták be még az odatelepülőket sem.
A Cserőköz Holt-Tisza (hisz maga a Cserkőköz az a Holt-Tisza által körbeölelt terület) hossza 10,5 km, átlagos szélessége 74 m, területe 78 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 546 ezer m3. A holtágat hat zsilip választja el egymástól. A holtág medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttségének mértéke változó, a vizes szakaszokon 30-40 %, a kiszáradó holtág-szakaszokon elérheti akár az 50-100%-ot is, itt bedőlt fák szegélyezik, amelyek az érintetlenségéről tanúskodnak. A Tisza-tó töltésébe épített szivornyán keresztül a Tiszából tölthető, de belvízből jelentős vízpótlást nem lehet megvalósítani. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos a horgászat és a természetvédelem.
Élővilága gazdag és változatos, területe jelenleg helyi védelem alá tartozik. A holtág egy részének rehabilitációja (vezérárok-kotrás) elkészült, de a vízmozgás hiánya miatt a természet ezt a területet is kezdi visszahódítani.
A meder felső végén igen szép telepített nemesnyár-állomány található. A korabeli feljegyzések szerint azonban ezen a területen gyümölcsös és szántóföldek voltak, amelyekből már csak az utóbbiak maradtak meg. A tudósok szája tátva maradt a csodálkozáskor 1996-ban, amikor a már száz éve kihaltnak hitt, kosbor nevű növényre rátaláltak a Cserőközben.
A horgászok által is igen kedvelt területről van szó, rendszeresen kijárnak a jó kapás reményében a Holt-Tisza partjára, de rendszeresen lehet kirándulókkal is találkozni a területen. Aki szeretne egy kicsit elvonulni a világ elől és a természet zenéjében eltölteni néhány órát, annak érdemes a Cserőközbe látogatnia, hogy onnan energiával felöltődve térjen vissza a civilizációba!
