A tiszaföldvári Erdős Hannával 2016-ban készítettünk interjút, mikor a németországi Erfurtban megrendezett IKA Kulináris Olimpiáról tért haza egy aranyéremmel, valamint 2018 őszén, miután tanítványával, Erdős Barbarával együtt ismét aranyéremet szereztek a Luxemburgi Gasztronómiai Világbajnokságon.
Az abádszalóki V. Tisza-tó tortája Gasztrofsztiválon ő is zsűrizni fog Mautner Zsófi mellett.
Hanna mindig előkelő, vagyis egyre előkelőbb helyezéseket ér el a versenyeken, amelyre éjszakákon át készül és ahogy közeledik a verseny napja, egyre jobban izgul. Persze, utána már mosolyogva gondol vissza az eltelt időre és általában megfogadja, hogy soha nem indul többé megmérettetésen, de mégsem így lesz.
– Mi motiválja a következő versenyére?
– Mindig azt érzem, hogy kell még egy verseny, kell még egy díj, és mint azt sokan tudják, imádom ezt csinálni! Párommal, Lajossal már a versenyről hazaindulva azon gondolkodtunk, mi legyen a következő munkám. Tény, hogy nagyon-nagyon fárasztó tud lenni a munka melletti versenyfelkészülés, de nekem ez mindent megér!

– Hogyan talált rá erre a technikára?
– Ez a történet több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött. Még cukrásztanuló voltam, amikor Kopcsik Lajos kint volt az 1996-os olimpián, és neki mind a tíz versenymunkája aranyérmes lett. Akkor készített egy matyó hímzéses díszpárnát is, ami nekem nagyon megtetszett. Igaz, szüleim révén hozzám a kalocsai minta állt közelebb, de akkor a nővéremnek éppen születésnapja volt és Lajos bácsitól kapva az ihletet, elkészítettem az első hímzett tortámat. Ma már annyira nem találom szépnek, de akkor nagyon büszke voltam rá. Természetesen bemutattam a tanáromnak, Lindenberger Lajosnak is, aki elmondta, hogy ezt milyen anyagból kell elkészíteni, ami nem más, mint a tragant.
– Hogyan készül ez a tragant?
– A zselatint felolvasztom vízzel, mintha zselét főznék, porcukrot keverek bele, ami elolvad és tésztává áll össze. Olyasmi lesz, mint a marcipán és mivel nincs mandulatartalma, ezért nem is avasodik. Gyorsan szárad, ezért nagyon gyorsan kell vele dolgozni. Ha kiszárad, akkor olyan kemény lesz, mint a porcelán. Ekkor lehet fúrni, faragni, csiszolni és festeni. Ha párától, víztől megóvjuk, akkor évtizedekig eláll.
– Mikor indult az első versenyen?
– 1998-ban a tanárom benevezett egy versenyre, de az első érmeimet 2000-ben kaptam. Akkor a Millenium évéhez kapcsolódóan az egyik versenyre elkészítettem a Szent Koronát. Ahogy az első hímzett tortámat, úgy ezt sem tenném a mostani Szent Koronám mellé, óriási különbségek vannak köztük. A koronáért kapott ezüstérmek hozták meg számomra azt a lendületet, ami miatt még ma is versenyzek.
Ezek a versenyek úgy zajlanak, hogy az érmeket pontozás alapján ítélik oda az indulóknak és a zsűrizés során a kidolgozottságot és a témát is figyelembe veszik. 90 és 100 pont között aranyérmet kapnak, idén 64-et osztottak ki a legjobbaknak járó elismerésből. Hanna 2018 őszén, a a Luxemburgi Gasztronómiai Világbajnokságon 96 pontot szerzett, azonban ezzel kissé lecsúszott a világbajnoki tabelláról: az eddigi 6. helyét sajnos nem tudta megvédeni, a 12. helyre esett vissza. Ám ez még mindig azt jelenti, hogy ő a világ 12. legjobb mestercukrásza!
– Mikor került szóba az olimpia?
– 2008-ban. Bár azelőtt évekig ez volt a tiltott, o-betűs szó, amit nem szabadott kiejteni. Úgy éreztem, hogy nem tudok majd ott helytállni, meg amúgy is bonyolult, meg sokba kerül kijutni. A párom a mai napig ezen viccelődik. Igazából miatta indultam az olimpián, annyira nyaggatott, hogy muszáj voltam menni. Ha ő nincs, akkor talán ma nem is lennék olimpikon.
– Milyen munkával indult az első olimpiáján?
– Akkor is a Szent Korona köré építettem a versenymunkámat, a koronázási ékszereket készítettem el 1:1 arányban. A parlament, a koronázási miseruha, illetve egy halasi csipke alkotta a versenymunkát.

Elért eredményei:
2008 – Erfurt, olimpia, aranyérem
2010 – Luxemburg, világbajnokság, egy arany- és egy bronzérem
2012 – Erfurt, olimpia, két aranyérem
2014 – Luxemburg, világbajnokság, két aranyérem, világranglista 9. hely
2016 – Erfurt, olimpia, egy aranyérem, világranglista 6. hely
2018 – Luxemburgi Gasztronómiai Világbajnokság, egy aranyérem, világranglista 12. hely
Szöveg: Kovács Janka, Szolnoki Presztízs magazin
Fotók: Presztízs magazin – Erdős Hanna