– Rengeteg támogatás érkezik a Tisza-tóhoz. Elmondaná, milyen forrásból származnak ezek?
– Magyarország Kormánya közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánítja a Tisza-tavat – Hajdúszoboszlóval, Debrecennel és a Hortobággyal együtt. Ez a négyes alkotja országunk negyedik ilyen régióját a jelenleg létező ötből. Ennek okán, a kormány tízmilliárd forintos keretet biztosít a Tisza tó térségének meghatározott fejlesztésekre, turisztikai attrakciók létrejöttére. Emellett további, kisebb volumenű hazai és egyéb nagyvolumenű uniós forrású fejlesztések – köztük a Heves, Borsod, Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásai – is lehetőséget nyújtanak a Tisza-tó térségében a turizmus erősítésére, a gazdaság versenyképességének növelésére. Összességében tehát a turizmusban jelenleg zajló beruházások több lábon állnak: a magyar kormány saját költségvetési forrásából, az európai uniós operatív programjainak kereteiből és természetesen nem hagyhatjuk ki a magántőkét sem, hiszen látható, hogy – szerencsére – saját erőből is valósulnak meg fejlesztések a Tisza-tónál.
– A turisztikai fejlesztéseken kívül másra is lehet koncentrálni, ha a térségről beszélünk?
– Mindig el szoktam mondani, hogy a tóra elsődlegesen olyan turisztikai desztinációként tekintünk, ahova pihenni, kikapcsolódni, kirándulni érkeznek a vendégek, hiszen a turizmus meghatározó gazdasági ágazat, ha úgy tetszik egyértelműen a térség kitörési pontja. A gazdaság többi szektorára gyakorolt pozitív hatásával húzhatja felfelé a térséget. Úgy gondolom azonban, hogy érdemes más szemszögből is megközelítenünk a dolgot, mert a Tisza-tó jelentősége igen komplex a térség életében. Természeti kincseivel, élővilágával páratlan értéket képvisel, ugyanakkor meghatározó vízbázisa a Tisza-völgye mezőgazdaságának, illetve a tó létét biztosító duzzasztómű Magyarország legnagyobb vízerőműveként az energiaellátásban is fontos szerepet játszik. Emellett nagyon fontos, hogy az itt élők életminősége is javuljon és megfelelő egészségügyi, szociális, oktatási és egyéb más alapellátásban részesüljenek, a kapcsolódó intézményi hálózat és közszolgáltatások színvonala emelkedjen.
– Az idei, nyári szezonban milyen újdonságokat próbálhatnak ki a turisták és a helyiek?
– Hétszázmillió forintos strandfejlesztési támogatásban részesült hét Tisza-tavi település, így a nyárra megújulnak a Tisza-tavi szabadstrandok. Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszabábolna, Tiszafüred, Tiszanána –azok a települések, amelyekkel a Magyar Turisztikai Ügynökség cége, a Kisfaludy 2030 Zrt. aláírta a támogatói okiratokat, így egységesen 100 millió forintot kapnak strandfejlesztésre. Több helyszínen ezt a forrást továbbiakkal egészítik ki, hogy minél több új – például gasztronómiai, sportolási, családbarát – szolgáltatást tudjanak biztosítani a vendégeknek. A Tisza-tavi szabadstrandok megújulása már hosszú évek óta váratott magára, a hosszú várakozás viszont azt eredményezi, hogy 21.századi, modern és látványos strandok lesznek a tóparton.
– Ezek mellett milyen nagyobb fejlesztések vannak folyamatban?
– A Kiskörei Vízlépcső mellett jön létre hazánk egyetlen rafting, azaz szabadvízi evezős pályája. Ez már kiviteli tervekkel rendelkezik, s ha minden jól megy, akkor jövőre költségvetési forrásból három milliárd, majd a következő évben 800 millió forintot különítenek el erre a beruházásra. Így 2021 nyarán már meg is nyithat ez a vadonatúj, az aktív turizmus fejlődését segítő nagyszabású turisztikai attrakció. Új víziturisztikai szolgáltatásként a Tisza-tónál is indul a nyaralóhajózás, melynek Tokaj mellett a másik báziskikötője Kiskörén lesz, de emellett további kikötőket is fejlesztenek Tiszafüreden, Abádszalókon. 2020-ban a bérelhető hajók két útvonalon fognak közlekedni, ebből az egyik a Kisköre – Tisza-tó- Tiszalök, a másik a Tiszalök – Sátoraljaújhely – Vásárosnamény út lesz.
A legtöbb látogatót vonzó Tisza-tavi Ökocentrum is bővülni fog: a földalatti világot egy “vakond szemével” bemutató új elemmel. Ezáltal gazdagodik a poroszlói létesítmény, így bemutatható lesz a Tisza-tó föld alatti növény- és állatvilága is.
A Poroszló-Tiszafüred kerékpárútszakasz megépülésével, jövő májustól sokkal biztonságosabban lehet majd – immár közút érintése nélkül – körbe tekerni a tavat a gátkoronán. A jelenlegi állás szerint Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelő kormánybiztos május közepén arról is tájékoztatott minden érintett szervezetet, hogy a megépülő kerékpárút mellett a tervek szerint két, kerékpárosokat számláló napelemes automata berendezés is kihelyezésre kerül a Tisza-tónál – várhatóan Tiszafüreden és Kiskörén. Ha minden jól megy, a közeli jövőben a Hortobágy és a Tisza-tó között is kerékpárúton tekerhetünk.
– Ennyi beruházás elegendő lesz a tónak? Hogy látja, hol van az út vége?
– Először is nagyon örülök, hogy a Kormány felismerte a Tisza-tó kiemelt jelentőségét és különböző csatornákon keresztül forrásokat juttat a térség fejlesztésére. Az hozzátartozik azonban a történethez, hogy az említett beruházások még közel sem jelentik az út végét, hiszen komoly közúti infrastruktúra és szálláshelyfejlesztésekre is szükség van az előre lépéshez. Sokan vagyunk, akik szinte minden nap azért dolgozunk, hogy minél előbb és minél nagyobb volumenben valósulhassanak meg ezek a fejlesztések a Tisza-tónál élők és a Tisza-tóhoz érkező vendégek örömére.
Kiemelt kép: Bugány János, MTI