Összes téma Tisza-tó története Program Tisza-tó élmények Kisköre

Mi a Tisza-tó életében a vízlépcső szerepe?

Mikor van szükség alacsonyabb és magasabb nyári vízszintre a Tisza-tónál és hány köbméter víz található benne? Fejes Lőrinc, a Kiskörei Vízlépcső szakaszmérnöke segített, hogy eligazíthassuk az olvasókat a témában.

A Kiskörei Vízlépcső szerepe

Ahhoz, hogy legyen öntözővíz és vízkészlet, illetve vízisportra és turizmusra megfelelő legyen a tározó, elengedhetetlen egy vízlépcső. Csak ennek segítségével lehet előállítani a duzzasztást, hogy megfelelő szintre emelkedjen a tó vize. A Kiskörei Vízlépcsőn dolgozók elődei pontosan megtervezték, hogy mikor és mennyi vizet szabad duzzasztani és mikor, mennyit kell leengedni ahhoz, hogy megfelelő vízszinten lehessen tartani a tározót.

Eredetileg négy duzzasztási szintet szerettek volna végrehajtani, ebből két és fél valósult meg. Az első 1973-tól 1978-ig, amikor még csak a mederben volt víz. A második 1978-tól zajlott (másfél méterrel emelték meg az akkori vízszintet), ekkor kapta meg a tó a végleges formáját. 1984-ben ismét másfél méterrel tervezték megemelni a szintet, de az nagyon sok plusz munkát jelentett volna (kivágni az erdőket, elszállítani a fákat, stb), ezért végül csak 25 cm-t emeltek rajta. Emiatt lehet csak „két és félnek” mondani a duzzasztási szintet. Ha mégis megtörtént volna a harmadik ütem, eltűntek volna azok a félszigetek, amelyekben most is gyönyörködhetünk. A negyedik, avagy távlati duzzasztás a Csongrádi Vízlépcső megépítése után történt volna.

Ugyan a tónak van egy normál nyári vízszintje, de kormányrendelet mondja ki, amennyiben szükséges, ezt a szintet akár 10 cm-rel is megemelhetik. Ezzel az öntözőket, halastavakat tudják táplálni. Ez a plusz 10 cm, 10 millió köbméter vizet jelent a Tisza-tóban, tehát csupán 1 cm szintemeléssel: 1 millió köbméterrel lesz több benne. 

 

IMG_1794

 

A Tisza-tó arcai

A nyári vízszint alkalmával a tározóban és a Tisza itteni szakaszában összesen 248-270 millió köbméter víz van, ebből évi 148-170 millió köbméter víz hasznosítható – ezt megújuló vízkészletnek hívják. A nyári vízszint április végétől október végéig, esetleg november elejéig tart. Az őszi időszakban megkezdődik a leürítés, amely általában egy háromhetes időszak. Ilyenkor napi több millió köbméter víz leengedésével állítják át a tavat a téli vízszintre. Ekkor a tó környéki települések polgármesterei, kikötősei, horgászegyesületeinek vezetői és mindenki, aki a tó életében fontos szerepet tölt be, egy kerekasztal-beszélgetés során tárgyalja meg, mekkora is legyen a téli vízszint. Ez kétféle lehet. A magasabb, ami 1,20 méterrel alacsonyabb a nyárinál vagy az alacsonyabb: ami 1,7 méterrel kisebb. Ha a tónál fejlesztés, építkezés fog a tél folyamán zajlani, akkor nyilvánvalóan az alacsonyabb vízszintet preferálják, hogy megkönnyítsék a munkálatokat. A téli vízszintet jégvesztéig tartják, azaz amíg elolvad a jég – ez általában március közepéig tart. Ezután megkezdődik a tó tavaszi feltöltése (a nyárira való felkészítés), amikor általában napi 5 cm-rel töltik fel a tavat, egy hónapon keresztül.

Az ötödik arca a tónak pedig az árvíz. Ha tavaszi árvíz érkezik, jóval hamarabb sikerült feltölteni a tavast, ilyenkor sok esetben méterekkel nagyobb a vízszint. A tavaszi árvizek gyakoribbak, de vannak ritkábban előfordulók is, mint pl. a nyári, a karácsonyi vagy a jeges árvíz.

A vízlépcső három egybeépített fő részből áll. A négy turbinából álló erőmű fő feladata a villamosenergia előállítása és az országos hálózatba való juttatása. Emellett az árhullámok kezelésére is felhasználható. A duzzasztómű (5db, egyenként 24 méter nyílásszélességű), aminek a feladata a Tisza-tó vízszintjének megfelelő szabályozása az üzemrendnek megfelelően, egyben az árvizeknek az átvezetése. A hajózsilip (85 × 12 méteres kamrából áll) pedig lehetővé teszi a 1350 tonnás hajók és uszályok átzsilipelését.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..