A Tisza-tavon bárki vezethet olyan csónakot, ami 10 lóerős motorral van felszerelve. Ezzel ugyan nem lehet igazán száguldozni, ám a „vízi KRESZ” szabályai erre is érvényesek. Sőt, az előírások azokra is vonatkoznak, akik esetleg kajakkal vagy kenuval járják be a Tisza-tó környezetét. Hogy melyek ezek, és mit tehetünk, ha bajba kerülünk a tavon, arról Busi László, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatta az I love Tisza-tó magazin tavaszi számának olvasóit.
Az elmúlt évek statisztikái alapján egyre többen érkeznek a Tisza-tóhoz, amelynek egyik legkedveltebb célpontja a víz és a gyönyörű morotvák, csatornák, szigetek. Nem is lehet jobban megismerni a tavat, mint csónakból, viszont a vízi közlekedésnek is vannak szabályai, amelyeket magunk és mások testi épségének megóvása érdekében be kell tartani. Legtöbbet a túravezetőtől tudhatunk meg a tóról, aki nemcsak felhívja figyelmünket a természet értékeire, hanem felelősséget is vállal értünk. De ha magunk szeretnénk felfedezni a tavat, úgy motorcsónakot vagy kajakot, kenut bérelhetünk e célra.
– Mind a rendőrségnek, mind a Tisza-tó kikötőseinek közös célja az, hogy ne történjen baleset, ezért mindegyikőjükkel együttműködünk a turisták és a horgászok védelmében. Az a tapasztalat, hogy a csónakbérlés után a kikötősök elmagyarázzák a még tapasztalatlan csónakvezetőknek, hogyan kell közlekedni, és a jótanácsok mellett a szükséges életmentő felszerelésekkel is ellátják ezeket a vízi járműveket – kezdte Busi László.
– A törvényben a következőképp fogalmazódik meg a csónak: olyan vízijármű, amely emberi erővel hajtott vagy gépi berendezéssel történő meghajtás esetén a motor-teljesítmény legfeljebb 7,5 kW és a hossza nem éri el a 7 métert – folytatta.
Tudniillik csónakot bárki vezethet, aki elmúlt 14 éves, ám gépi hajtású vízijármű esetén a vezetőnek be kell töltenie a 17. életévét, tudnia kell úszni, valamint kellő gyakorlattal kell rendelkeznie, ismernie a vízfelületet és a szabályokat. Mint megtudtuk, a kikötőkben általában az a szokás, hogy mielőtt kiengedik a nyílt vízre az eddig tapasztalatlan vezetőt, megkérik, hogy tegyen pár próbakört a kikötő környékén. Ezzel bizonyosodnak meg a vezető rátermettségéről – és ha úgy látják, bizony nem adják bérbe a csónakot, csak saját túravezetővel.
– Az imént említett, kis teljesítményű motorcsónakokkal nem lehet száguldozni, de veszélybe sodorni másokat már – sajnos – igen. Szerencsére baleset már évek óta nem történik, hála a vízirendőröknek és az óvatos közlekedőknek – tette hozzá.
A csónak kötelező felszerelései:
– Mentőmellény – ahányan nem tudnak úszni + 14.életév alattiak, de legalább 1 db-nak kell lennie!
– Evező, horgony – 1-1 db
– Kötél vagy lánc – legalább 10 fm
– Legalább 1 liter űrméretű vízmérő eszköz – 1 db
– Egy db elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, valamint tartalékizzó
– A csónak üzemben tartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített tábla
Elsőbbségadás
Ahogy a szárazföldön, úgy a vízen is a jobbra tartás szabályát kell alkalmazni. Egy-egy szűk öblítőben evezhetünk akár középen is, de ha jön egy másik vízijármű, mindenképp húzódjuk le jobbra. A szabály szerint a nagy hajó (azaz a 20 méternél hosszabb) elsőbbséget élvez minden más előtt. Eztán a szabály annak adja az elsőbbséget, amelyik vízen közlekedő jármű jobban ki van téve a természet erőinek. A sorban a vitorlás kishajó következik, annak mindenkivel szemben elsőbbsége van, kivéve a nagyhajóval. A következő az evezős, ami előnyt élvez a gépi hajtásúakkal szemben, de a vitorlásnak és a nagyhajóknak elsőbbséget kell adnia. A gépi kishajónak és csónaknak előnyt kell adnia az evezősnek, a vitorlásnak, valamint a nagyhajónak, így ez a legkiszolgáltatottabb. Tehát, ha bérlünk egy ilyet, akkor tudnunk kell, hogy nem fogják nekünk megadni az elsőbbséget, mert azt nekünk kell megadni a többieknek.
Alkoholfogyasztás
Hiába gondolja azt az egyszeri kajakos turista, hogy egy sört biztosan megihat, ugyanis igazoltatva őt is megbüntethetik ittas vezetés miatt. A magyar törvények kimondják, hogy ittas vagy bódult állapotban tilos vezetni. Ezt mindenki tudja és ez igaz akkor is, ha vízen közlekedünk. Gondolhatnánk azt is, hogy ott nem szondáztatnak a rendőrök, de ez téves feltevés, hiszen szúrópróba-szerűen ott is félreállíthatnak. Busi László elmondta, már régóta nem volt egy olyan baleset sem a Tisza-tavon, ami az ittas hajó- vagy csónakvezetésre vezethető lett volna vissza.
Sebességkorlátozás
A Tisza-tó partélétől mért 200 métertől, valamint az öblítőcsatornákban sebességkorlátozás van elrendelve. Ez azt jelenti, hogy a megengedett nem lehet több 10 km/h-nál. Az öblítőcsatornákban pedig úgy kell elhaladni egymás mellett, hogy ne keltsen egyik fél se hullámot. A kikötött hajók és az úszóművek mellett úgy szükséges elhaladni, hogy ne keletkezzen olyan hullám vagy szívóhatás, amely úgy megmozgatja a vizet, ami által a hajók egymásban kárt tehetnének vagy az ott tartózkodó személyek veszélybe kerülhetnének.
Balesetek
Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, nem volt egy vízibaleset és fulladás sem a Tisza-tavon, de még könnyű sérülés se történt. Busi László hozzátette, hogy havária eset volt (azaz, amikor a jármű legfelső éle víz alá kerül és azt el is önti a víz), és ezeket az eseteket minden alkalommal kivizsgálják, alkalmas-e az adott hajó arra, hogy vízre menjen, vagy esetleg ez a vezetőnek olyan tevékenységével köthető össze, amelyet szabályozni kellene. Lehet olyan esetekről is hallani, amikor például a horgászcsónakokat vagy kajakokat a szél a nádasba sodorja. Ezek nem tartoznak a havária esetek közé – szögezte le a kapitány. Olyan szokott történni, hogy a kajakos nem fordul rá időben az érkező hullámra és így könnyen beleborul – azonban ez kivédhető lenne mindkét fél figyelmessége miatt, hiszen ha a hajós nem kelt nagy hullámot a kajakosok láttán, akkor a kisebb hullámra hamarabb és könnyebben rá tud fordulni, elkerülve a balesetet.
Minden vízitúrára érdemes magunkkal vinni a telefonunkat, egy vízhatlan tokban magunknál tartani, így ha bajba kerülnénk, akkor értesíteni tudjuk a rendőrséget. Az sem probléma, ha nem tudja a turista, hogy éppen merre van, hiszen a GPS jel alapján, pillanatokon belül a helyszínre tud érkezni a segítség.
Viharjelzések
A viharjelzést mindig érdemes figyelni, mielőtt útnak indulunk. A kikötősök el sem indíthatnak minket, ha vihar közeleg. Ezek a jelzések megbízhatóak, de nem árt tudni, mit jelentenek a villanások. Az első foknál 45-öt villan (ez mindig a szélsebességgel van összefüggésben), közelgő vihar esetén pedig 90-et. Egyébként ez a viharjelző szabály a világ minden részén ugyanaz.
Mindenki érdeke, hogy megfogadjuk Busi László r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető tanácsait saját magunk és mások épségének védelmében!
