Tisza-tó története Történelem kultúra Abádszalók

Ismered Abádszalók történetét?

Izgalmas olvasmányt kínáltunk az I love Tisza-tó magazinunk tavaszi számában, ez pedig Abádszalók részben legendákkal teleszőtt története volt. 
Izgalmas olvasmányt kínáltunk az I love Tisza-tó magazinunk tavaszi számában, ez pedig Abádszalók részben legendákkal teleszőtt története volt.

 

received_635297946944793

 

Írta: Abádszalók Város Önkormányzata

Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már templommal is rendelkezett. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896-ban.

Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzaba besenyővezér birtokaként említi Anonymus, Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki.
A történeti hagyományokban szereplő Tanuzaba (régiesen Tonuzoba) előkelő besenyő vezéri nemzetségből származott.
Tanuzaba és a Tomaj-nemzetség egyik törzsi szállása Tiszaabád volt.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű. Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott, sőt már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorum-ban.
Az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos átkelőhellyel, az Abádi révvel.

 

www.tvn.hu_48e6f2405376f26bfd1d25af84881e22

Az Abádi rév környéke bővelkedett a letelepedésre csábító tényezőkben: a Tisza folyó halászatra, a füves területek jó legelőnek ajánlkoztak. A magyar honfoglalás idején a Tisza erősen haldús folyó volt. Kanyarulatos menete lassúvá, áradásait az ártérben tartóssá tette. A sekélyvizes ártér könnyen felmelegedett, és elősegítette az ikrák költését. Az ártérnek az anyafolyóval való kontaktusa lehetővé tette, hogy a halköltés az áradás levonulása után az anyafolyóba visszajuthasson. Megvoltak tehát a halgazdaság biológiai feltételei, amik a halásztelepülést előmozdították.
Elsősorban halásztelepülés lehetett Abád is, Szalók is. A természeti tényezőkön kívül a tájat a benne élő emberi közösségek, társulások is alakítják. Az Abádi rév a Csipkeverők Háza közelében található, ezért fontos megemlíteni. Az Abádi rév megkapta az Apasír nevet. Az Apasír elnevezésről a hagyományos népmonda azt tartja, hogy „Aba Samu utolsó csatája után legyilkoltatott és egy gödörbe dobattatott, azután eljöttek érte a sári barátok, és a sári templomban temették el. ”A történelem határozottan mondja, hogy Aba a Tiszához közel ért szerencsétlen véget, s először itt temettetett el, és ezen első eltemetésének helyéül hirdeti a hagyomány az Apasírt.”

 

régi fahíd

Mi sem mutathatja be jobban a vidéki múltat, gyökereinket, mint egy izgalmas olvasmány. Turai Kálmán „Libahajó” című műve, amely 1984-ben került kiadásra. Ez a bő 200 oldalas mű hűen tükrözi eme csodás Tisza parti település múltját. Az olvasó bebarangolhatja e tájat egy fiatalember: Csóri Víg Jani és tanítómesterének: Öreg Őszének szemszögéből, egyedülálló elmeséléséből.

Megismerhetjük a nagyharcsa történetét, amelynek csodájára járt a környék apraja-nagyja. Magával ragadja az olvasót a csodás tájleírás. A Tiszával, Holt-Tiszával való együttélés, a természet közelsége, a falusi élet szépsége.

Kedves Vendégünk, ha ellátogatsz hozzánk, megtalálod e vidék rejtett csodáit, hisz e páratlan táj, a Kunhalmok közötti túrák, a Fahíd, vagy a Nagyharcsa története ugyanúgy magával ragad, mint a történelmi Aba-sír vagy a Kőkeresztünk története.

 

abádi ház

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..