Tisza-tó története Horgászat élővilág Túra Program csónakázás Tisza-tó élmények

A Tisza-tó legkedvesebb nevű szigete: az Aranyosi-sziget

Tiszaszőlőstől nem messze található a Tisza-tó legszebb nevű szigete, az Aranyosi-sziget. A község nem közvetlenül a tó mellett található, mégis szervesen kapcsolódik annak mindennapjaihoz. A település korábban közigazgatásilag Tiszafüredhez tartozott, leválása óta az önkormányzat szépíti és fejleszti a községet. Utak épültek, megújultak a közintézmények, pályázatokon elnyert támogatásból megújuló energiát használnak a közintézményekben, biomasszával fűtenek az idősek klubjában.
Tiszaszőlőstől nem messze található a Tisza-tó legszebb nevű szigete, az Aranyosi-sziget. A község nem közvetlenül a tó mellett található, mégis szervesen kapcsolódik annak mindennapjaihoz. A település korábban közigazgatásilag Tiszafüredhez tartozott, leválása óta az önkormányzat szépíti és fejleszti a községet. Utak épültek, megújultak a közintézmények, pályázatokon elnyert támogatásból megújuló energiát használnak a közintézményekben, biomasszával fűtenek az idősek klubjában.

tiszaszolos_77

A Tiszaszőlősön átutazóknak – a helységjelző táblától 100 méterre – egy kis tábla jelzi, hogy aki elfordul, 2 kilométernyi autózás, kerékpározás, esetleg gyaloglás után megpillanthatja a csendesen folydogáló Tisza folyót. Leaszfaltozott út nem vezet a településről a folyóhoz és a tóhoz, de egy kavicsos úton télen-nyáron jól megközelíthető. Az árvízvédelmi töltésen jó minőségű Eurovelo kerékpárút van, itt hódolhatnak a kerékpárosok szenvedélyüknek. Az autózás csak korlátozottan lehetséges és gáthasználati engedélyhez kötött. A gátról és a kikötőből gyönyörű kilátás fogadja a természetkedvelőket, ha sikerül eljutni az el nem árasztott szigetekre.

Itt található Európa legnagyobb síkvízi mesterséges szigete, az Aranyosi sziget. Nevének eredetére nincs elfogadott nézet. A tavasszal a megáradó Tisza elöntötte a szőlősi határt, majd lerakta hordalékját és visszahúzódott a kanyargós medrébe. Az áradás mindent elpusztított, de a hordalék kiváló életfeltételeket biztosított a növénytermesztéshez, a gazdálkodáshoz. Ilyenkor azt mondták az emberek, hogy a természet az egyik kezével adta, majd másikkal visszavette „ajándékát”, de a földművelő ember számára aranyat ért a Tisza „látogatása”.

tiszaszolos_75

Mások szerint a tavaszi áradás során a Kárpátokból hozott hordalék, megszínezte – sárgára festette – a folyó vizét. Felmerült olyan nézet is, hogy itt aranyat mostak a szőlősi emberek, de erre nincs bizonyíték.

Sőt egyes feltételezések szerint az Aranyosi-sziget környékén is kereshető Attila sírja. Tiszaszőlős polgármestere, Kerekes András is szkeptikus a kérdéssel kapcsolatban. Örülne, ha kiderülne, hogy ezen a környéken temették Attilát, de úgy véli, ennek igen kicsi az esélye.

Tiszaszőlős történetét kutató dr. Fekete Péter nyelvészprofesszor kutatásaiból tudjuk, hogy az Aranyosi határrész nevét először 1783-ban írott feljegyzésből ismerjük: „…két tanya tisztíttatott ki, egyiket a Halászi fordítón alul, másikat az Aranyosi oldalon …” (vagyis megtisztították a Halászi és az Aranyosi határrészen az árteret)

A Tisza XIX. század közepén elkezdett szabályozása során sok kanyarúlatot levágtak, ezzel gyorsabb mozgásra kényszerítették és gátak közé szorították a lomha folyót. Azonban Tiszaörvény és Tiszaszőlős között 2 nagy kanyarulat megmaradt, de ezek már nem veszélyeztették a szőlősi emberek gazdálkodását. Ezen a szakaszon lelassult a folyó és hatalmas porong – homokos, kavicsos zátony – alakult ki a szőlősi oldalon. Az Aranyosi kanyar volt a tiszaszőlősi és tiszaderzsi emberek strandja. A Tisza folyó több ezer éves történetébe kétszer is beavatkozott a XX. század embere. 1961-ben elhatározták, hogy megépítik a második tiszai vízlépcsőt. A korábban elkészült tiszalöki vízlépcső tapasztalatait felhasználva hármas funkciót jelöltek meg: árvízvédelem, öntöző víz biztosítása a száraz Alföldre és elektromos energia termelése. A terv jelezte, hogy a duzzasztás után kialakuló nagy vízfelület alkalmas lehet sportolásra, üdülésre.

Az építés során le kellett vágni a korábban megmaradt két kanyarulatot, mert azok lelassították a víz folyását, így fennállt a feltöltődés veszélye. A levágás és az új meder kialakítása után rövidebb és gyorsabb lett a folyó. A régi medret meghagyták, ennek köszönhetően két ág keletkezett: egy keskenyebb és egy szélesebb. Majd a 31 hektáros területet körbe vette a víz. Ha madártávlatból nézzük, jellegzetes háromszög alakú formát látunk. Az átlagos vízállás esetén ez a terület szigetként emelkedik ki a folyó közepén.

A természet itt is bizonyította erejét, az elmúlt 40 év alatt gazdag flóra és fauna alakult ki az elzárt szigeten. Mára már sűrű erdő borítja az egykori árteret, fészkelő helyet ad az úszó és gázló madaraknak. A mesterséges szigetnél a felgyorsult tiszta, oxigéndús víz kiváló életteret biztosít a tiszai halaknak is.

P1000766

A horgászat megszállott művelői szerint itt lehet a legszebb, kifejezetten nagy példányokat fogni, amelyek rendszeresen felkerülnek a rekordlistákra. Nem hiába itt szokták megrendezni az országos pergetőversenyt is. A folyami süllő és a harcsa rendszeresen találkozik a csalikkal, utóbbiból nem ritka, hogy fognak 50-60 kg-os példányokat is.

A sziget a folyón és az V. öblítő csatornán közelíthető meg csónakkal, és ha már ott vannak, érdemes egy rövid sétát tenni, már amennyire a nyári időben az aljnövényzet engedi. Ha nem is kötnek ki, mindenképp érdemes megállni egy pillanatra és megfigyelni, milyen különleges ez az ember alkotta sziget.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: