Tisza-tó fejlesztések Hírek tiszafüred Tisza-tó élmények

Piroska Miklós: A Tisza-tó hosszú távú jövőjében érdemes gondolkodni

Tavaly szeptember óta új elnök irányítja a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsot. Piroska Miklós nem csak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnöki székében, de a fejlesztési tanácsban is Kovács Sándort követte, aki egyéni országgyűlési képviselőként vigyáz április óta a Tisza-tó régióra is.
Tavaly szeptember óta új elnök irányítja a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsot. Piroska Miklós nem csak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnöki székében, de a fejlesztési tanácsban is Kovács Sándort követte, aki egyéni országgyűlési képviselőként vigyáz április óta a Tisza-tó régióra is.

ttavi_zaro_sajtotaj_1

– Jászsági emberként milyen kapcsolat köti össze a Tisza-tóval?

– Mi, jászsági emberek azt szoktuk mondani, ha pihenni, kirándulni, nyaralni akarunk, két lehetőségünk van: a Mátra és a Tisza-tó. Én inkább Tisza-tó párti voltam mindig is, már kamaszként is a vízparti élmények, a tiszai programok vonzóbbak voltak a számomra. Vagyis rengeteg személyes élmény köt a Tisza-tóhoz, ugyanakkor felnőttként, közgazdászként, fejlesztésekkel foglalkozó szakemberként is figyelemmel kísértem a régiót, számos alkalommal találkoztam a térség polgármestereivel, vállalkozóival, még ha a tanács munkájában közvetlenül nem is vettem részt.

 

–  Mi volt az első gondolata, mint a fejlesztési tanács elnöke? Hogyan érdemes folytatni a munkát?

–  Talán az, hogy ugyanolyan elszántsággal menjek tovább azon az úton, ahogy azt Szabó Róbert Heves megyei és Kovács Sándor elnök urak elkezdték itt a régióban. Mint mondtam, figyeltem a történéseket, tudom, tudtam, mennyi minden – infrastrukturális beruházások, vízrendezés, turisztikai fejlesztések, benne strandépítéssel, programokkal, attrakciókkal – megvalósult ez alatt az idő alatt, ami megalapozta és elindította a Tisza-tó fejlődését, azt, amelynek eredményeképpen ma már közel 400 ezer vendégéjszakát töltenek el itt a turisták. Persze, ettől kezdve már mindez feladatként jelentkezik, amely felelősséggel is jár. Most már nem elég ötletelni, hanem tervezni, szervezni, összehangolni, lobbizni kell, de nagy örömmel teszem, mert hiszek abban, hogy az elmúlt évek sikereit tovább lehet vinni, sőt, talán még fokozni is lehet.

 

– Melyek a leginkább aktuális feladatok? Elnökként vannak – lehetnek – prioritásai?

– Mindig az, ami éppen megoldásra vár, illetve ami hosszú távra meghatározhatja a fejlődést. Most aktuálisan a Poroszló-Tiszafüred közti kerékpárút építése. Ez egy kiemelt beruházás, hiszen a kerékpáros turizmus az egyik meghatározó vonzereje a tónak, és ezzel a hiányzó szakasz megépítésével 2019 végére már teljesen körbetekerhető lesz a gáton a Tisza-tó. A munka az ütemezésnek megfelelően folyik, de egy ilyen komplex térségben mindig adódik megoldanivaló. Fontos például, hogy egyik attrakció fejlesztése se sértse egy másik érdekeit, márpedig ahol a kerékpárút épül, az a horgászoknak is az egyik legkedveltebb területe.

A horgászat pedig a másik nagy vonzerő, a maga évi 100 ezer horgásznapjával. Szeretnénk, ha továbbra is megközelíthető maradna a pecások számára ez a vízparti szakasz. Szerencsére a vízügyi szakemberek és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. szakemberei is konstruktívan állnak a problémához, pontosabban feladathoz és úgy tűnik, sikerült kidolgozni a megoldást, már folyik a műszaki egyeztetés.

A másik aktuális ügy, a hajósok számára már gondot jelentő hordalék-lerakódás. Volt olyan nap a nyáron, amikor öt elakadt kishajót is menteni kellett az Abádszalóki-öbölben, de a probléma máshol is fennáll. Nemrég tárgyaltunk a közgyűlésen erről a három érintett nemzeti park képviselőjével, hogy megoldást találjunk úgy, hogy közben az élővilágot se bántsuk. Hiszen ha már jogilag van lehetőség a motoros hajók használatára – és ez is komoly vonzereje a Tiszának – akkor fizikailag is legyen erre alkalmas.

Éppen a napokban ültünk asztalhoz a Tisza-tavi viharjelző rendszer továbbfejlesztésével és a víziközlekedés helyzetének egyeztetésével kapcsolatban.  Elemi érdek, hogy a Tisza-tónál a vízi sportok szerelmesei, a horgászok, a tó partján pihenni vágyók, hajóval közlekedők biztonságos feltételek mellett tölthessék pihenésüket, melyhez elengedhetetlenül fontos a szabályozott jogi keretek megteremtése. Szóba került a nyílt vízi sportpályák kijelölése is, több helyszín is felmerült.   Dolgozunk azon, hogy minden érintett számára elfogadható megoldás szülessen, és a legkevesebb érdeksérelemmel járjunk el.

 

– A Tisza-tó – Debrecennel, Hajdúszoboszlóval és a Hortobággyal együtt – kiemelt turisztikai térség rangot kapott a kormánytól. Hogy látja, az ehhez rendelt forrásokból jut elég a Tisza-tóra?

– Ez egy komoly lehetőség a további fejlődéshez. Első körben megszülettek az ötletek, ezekhez hozzárendelték a forrásokat, most az a fontos, hogy az elnyert források mielőbb megérkezzenek a térségbe és ezekből fenntartható, jól működő projektek valósuljanak meg. Jelenleg már zajlanak a 1522/2017 (VIII.14.) Kormányhatározatban felsorolt, a Tisza-tóhoz kapcsolódó fejlesztések előkészítései szinte valamennyi projekt esetében.  Folyamatban vannak a tervezések, engedélyezések, folynak a pontos költségszámítások. Bízom benne, hogy a megvalósítás már ebben az évben megkezdődhet.

Természetesen más források is rendelkezésre állnak turizmusfejlesztési célokra. Ilyen például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kerete. Azt pontosan nem tudom, hogy a négy megye mennyi TOP forrást biztosított turisztikai, vagy turizmust segítő infrastrukturális fejlesztésekre a régióban, de 5 milliárd forint körül lehet a nagyságrend. És ezek a pénzek, a kiemelt térségi forrásokkal – mintegy 10 milliárd forint – együtt már valóban komoly lehetőséget jelentenek.

 

– A Tisza-tavi települések régóta várnak az előrelépés lehetőségére. Ez azonban néha azt is magával hozza, hogy a nagy örömben nem figyelnek egymásra és hasonló, esetenként később egymásnak versenytársat jelentő beruházást hajtanak végre. A fejlesztési tanács elnöke ilyenkor tud tenni valamit?

– A párbeszéd, a települések közti kommunikáció az, ami itt segíthet. Próbálhatok én is közvetíteni, ha egyébként a települések egymással nem egyeztetnek, és hagyják a rövid távú érdekeket érvényesülni. De szerencsére azt tapasztalom, hogy az elmúlt években már kifejezetten jól működött a párbeszéd, figyelnek egymásra, rájöttek, hogy több hasznot hozhat, ha egymásra építenek, mint ha egymás mellett – összehangolás és egyeztetés nélkül – fejlesztenek. Nemcsak beszélni kell az együttműködés fontosságáról, hanem e szerint is kell cselekedni. És most nem is elsősorban a döntéshozói, hanem a szolgáltatói és a szakmai együttműködés és közös gondolkodás fontosságára célzok.  Én magam is ennek szeretnék teret adni és ehhez minden támogatást megadni. Ez év március 28-án, például a Szolnoki Turisztikai Kiállítás és Vásár nulladik napján turisztikai konferencia lesz a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács támogatásával, melynek középpontjában a Tisza-tó áll. Ekkor tervezzük hivatalosan is megalakítani a Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztalt, amelynek célja, hogy a térség szakemberei rendszeresen találkozzanak, információt cseréljenek és egyeztessenek a Tisza-tavat érintő eseményekről, programokról, tennivalókról, problémákról.

 

– Bár nemrég kezdte a munkát, komoly tervei vannak. Milyen Tisza-tóval lenne elégedett, mondjuk öt év múlva?

– Hosszú távon kell gondolkodni, az előző elnökök is így tettek, én is ezt szeretném folytatni. Ha az összes eddig megítélt TOP-os forrás és kiemelt régiós forrás maradéktalanul felhasználásra kerül és minden támogatott ötlet megvalósul, én már elégedett leszek. Az is jó lenne, ha a turizmus mellett az ipar is új beruházásokkal, vállalkozásokkal bővülne, sokat jelentene, ha az itt élők nagy része helyben, azaz a térségben találna munkalehetőséget. A harmadik, ami fontos lenne, az úthálózat további fejlesztése. Bár sokat javult Poroszló és Tiszafüred irányában, az abádszalóki, kiskörei térség még mindig nehezen elérhető az M3-asról, és déli irányból. Az országunk bővelkedik a csodás helyekben, de olyan, ahol a hajnali madárles egy érintetlen természeti környezetben éppúgy elérhető, mint a családi strandolás, vagy a motorcsónakos vízisportok, és hamarosan a rafting is – ilyen tényleg nincs máshol. Az a másik nagy feladatunk, hogy mindezt a távolabb élőknek is megmutassuk.

 

Piroska Miklós

41 éves, Jászberényben született. Közgazdász, 3 gyermek édesapja.

2015 júliusától a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke, 2018. június 7-től elnöke.

2018 szeptembere óta a Tisza-tó Fejlesztési Tanács elnöke.

Hobbija: a sport, a futás, a gasztronómia és a történelem.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..