Munkaerő-kölcsönzés vagy kiszervezés? Mi a különbség?

Hirdetés

A Munka Törvénykönyve lehetőséget nyújt mind a kiszervezés, mind a munkaerő-kölcsönzés véghezvitelére, törvényes keretek között. Ellenben mindkét fogalom és eljárás mást jelent és más esetben kell azt alkalmazni. Lássuk a különbségeket.

mads work_jan19_lm1

Kiszervezés

A kiszervezésről általánosságban elmondható, hogy akkor alkalmazzák, amikor egy adott tevekénység a vállalaton belül nem megoldható, vagy ha igen, nem éppen gazdaságos. Ilyenkor lép életbe a kiszervezés, aminek folyamán külső segítség vesznek igénybe a cégek. Több is okból előfordulhat kiszervezés, akár speciális szaktudás igénybevétele miatt, akár a vállalat szervezeti átalakítása okán, akár a manapság sajnos annyira aktuális munkaerő-hiány felmerülése miatt.

Kiszervezés esetén a munkaadó megszabja az általa elvárt feladat teljesítésének feltételeit és mintegy megrendelőként áll a dolgok hátterében. Hiszen ebben az esetben megbízóként funkcionál, elvégre az érdemi munkát más és máshol hajtja végre. Amennyiben valaki a kiszervezéssel él, abban az esetben megszűnik a feladat feletti munkáltatói felelőssége, vagyis nem szólhat bele a munkafolyamatba, a munkaszervezésbe, sőt, utasítási jogköre sincs az idegen vállalat munkavállalói irányába. Ugyanez vonatkozik a munkavállalók bérére is, abba sincsen beleszólása a megbízónak.

Előfordulhat, hogy a feladatokat a kiszervező fél telephelyén kell végrehajtania az adott vállalkozónak. Ebben az esetben mindent érdemes írásban lefektetni, mivel ennek hiányában számos probléma merülhet fel. Amit a kiszervező megszabhat, az az elkészülési határidő, melynek betartásáért a vállalkozó felel, a minőség, valamint a feltételek teljesülése mellett.

Roppant lényeges különbség a már említett utasítási jogkör, amivel a kiszervező munkaadó nem rendelkezik, mivel. Ha mégis közvetlenül, a munkajog területére vonatkozó utasításokat adna a munkavállalóknak, akkor felmerül a lehetőség, hogy munkaerő-kölcsönzésről van szó. Amennyiben ez megállapításra kerül, akkor azt a hatóság átminősíti, aminek munka- és adójogi következményei egyaránt vannak.

A munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogköröket a munkaadó és a kölcsönző cég egyaránt gyakorolja, azok megosztásáról írásban megegyeznek. Ebben a jogviszonyban a munkaadó mind a saját munkavállalóit, mind a kölcsönzött munkavállalókat egyaránt ellenőrzi, nekik utasítást adhat. Fontos szempont, hogy ebben az esetben minden munkavállalónak, vagyis a saját állományban lévőknek és a kölcsönzötteknek egyaránt ugyanolyan bérezésben és juttatásokban kell részesülniük. Ez a kiszervezés folyamán nem kritérium.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s