A kiemelt turisztikai térséggé válás beláthatatlan távlatokat nyit a Tisza-tó előtt
Kovács Sándor szerint 2017-ben végre beértek az ezt megelőző évek munkái, elkezdődtek a fejlesztések és a beruházások a Tisza-tavi régióban. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke szerint most is, mint mindig, az első lépések voltak a legnehezebbek, a következő években további látványos fejlődés vár a régióra.
– Elnök úr, amikor legutóbb beszélgettünk, még csak álom volt, ma valóság: a Tisza-tó is bekerült a kiemelt turisztikai térségek közé. Mit jelent ez a régiónak?
– Hatalmas fejlődést. Azért fogalmazok kicsit általánosan, mert azt ugyan látjuk, hogy óriási lehetőség ez a Tisza-tó számára, ám a pontos részletek még nem teljes körűen ismertek számunkra. Azzal, hogy a kormány létrehozta a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térséget, összesen 35,81 milliárd forint összegű forrás érkezik ide, és ebből 30 fejlesztési program valósulhat meg. A Tisza-tó és Hortobágy térsége mintegy 10 milliárd forint összegben valósíthat meg beruházásokat a térség turizmusfejlesztése érdekében. Horgászturisztikai fejlesztésére például 330 millió forintot már nevesített is a kormányhatározat. A beruházások idén megkezdődnek, a tervek szerint a szabadstrandok fejlesztésével.
– Ez egy komoly siker, de a 2017-es év nemcsak emiatt volt kiemelkedő a térség életében. Ön hogyan értékeli az elmúlt esztendőt?
– A tavalyi évben beértek azok a munkák, amelyeket az elmúlt években elkezdtünk. Azok a tervek, elképzelések, amelyeket évek alatt kimunkáltunk, egyeztettünk, átbeszéltünk, hogy melyik település milyen fejlesztéseket szeretne megvalósítani, és ezek hogyan erősíthetik egymást, elkezdtek megvalósulni. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatási összegeinek több mint 80 százaléka megérkezett a településekre, a közbeszerzések zajlanak, van, ahol már a kivitelezési munkák is folynak, sőt, van olyan beruházás, amelyet már át is adtak. Iskolák, óvodák épültek és újulnak meg, infrastrukturális beruházások kezdődtek, ipari parkok alakultak, és természetesen a turizmussal kapcsolatos fejlesztések terén is számos beruházás indult. Fontos, hogy a megítélt összegeket már át is utalták, nem kell megelőlegezni egyetlen beruházást sem, ami sokkal kiszámíthatóbbá és gördülékenyebbé teszi a beruházásokat. Tavasszal elkezdődnek az útépítések is, hiszen ezen a téren komoly lemaradások vannak, amelyeket be kell hoznunk. Ezek évtizedes elmaradások, így aztán egy-két év alatt behozni sem lehet, de minden évben tudunk tovább haladni – és ez nagyon fontos.
– A turizmus kulcságazat a Tisza-tónál. Ezen belül milyen területeken várható nagyobb előrelépés?
– Hogy milyen fontos ez az ágazat, azt a számok is visszatükrözik. A turizmus, örvendetes módon az egész országban évek óta növekvő tendenciát mutat, a tavalyi év kiugró adatokat produkált. A Tisza-tavi adatok is kedvezőek, évi 8-9 százalékkal több a vendég és ennyivel több a vendégéjszakák száma is a régióban. Véleményem szerint ebben még jóval nagyobb potenciál rejtőzik, különösen az ökoturizmus és az aktív turizmus, ezen belül is főként a kerékpáros és a horgászturizmus terén. Klasszikus célcsoportként nagy lehetőséget látok a családokban is még. Az, hogy a Tisza-tó is bekerült a kiemelt turisztikai térségek közé, abban is bizakodásra ad okot, hogy még intenzívebben és gyorsabban kerülünk be az országos turisztikai vérkeringésbe. Persze, a többletforrások is nagyon fontosak, hiszen a régió legnagyobb baja éppen az, hogy tőkehiányos. Évtizedeken keresztül elmaradtak a beruházások a turizmusban is. Bízom benne, hogy ebben az évben befejeződik a Tiszafüred-Poroszló kerékpárút szakasz építése, ezáltal a Tisza-tavi lesz Közép-Európa legszebb és legbiztonságosabb kerékpáros útvonala. Egyben kiindulópontja lehet a további fejlesztéseknek Eger, az Északi Középhegység, Hortobágy-Debrecen és Karcag irányba is. Olyan kerékpáros túraközpont alakul itt ki, amely egyedülálló egész Közép-Európában. A kerékpáros turizmus mellett a vízi turizmusban is komoly fejlesztéseket tervezünk, és persze az ezekhez szükséges szálláshelybővítéseket is igyekszünk majd támogatni. Közhely, de igaz: a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik, és mi ezeket az első lépéseket megtettük, de bízom abban, hogy kiemelt turisztikai térségként ezek az első lépések hamarosan hétmérföldesekké válhatnak.
– Az is látszik, hogy a TOP pályázatokból a Tisza-tó települései igyekeztek turisztikával kapcsolatos fejlesztéseket is megvalósítani. A tó körül négy megye közel ötven települése található. Sikerült összehangolni a terveket?
– Minden polgármester belátta, hogy nem érdemes versengeni, sokkal inkább segíteni kell egymást. Mindenki abban érdekelt, hogy ne csak egy-egy település, hanem az egész térség fejlődjön, és ez így is lesz. Persze, hasonló fejlesztések vannak, lesznek, de természetes is, hogy a vízparti települések strandot, kikötőt szeretnének, több helyen már folynak is az építkezések. De ezek sem gyengítik, inkább erősítik egymást.
– A lakóhajózás meghonosítása és fejlesztése is szóba került, de általában is a minőségi turizmus felé megy a világ. Ezt egy ilyen természetközeli helyszínen, mint a Tisza-tó hogyan lehet megvalósítani?
– Ma már az úgynevezett tömegturizmusnak is igényesnek kell lennie. Az emberek egyre igényesebbek, ha már kimozdulnak akár a családdal, akár kettesben, nem mindegy milyen a szállás, milyenek az ételek, milyen az ellátás és milyen programok, egyedi vonzerők várják őket. A kempingezők sem elégszenek meg a 30-40 éves faházakkal vagy a rozoga sátorhelyekkel. Sok mindent kell bepótolni, de jó az irány. Az itteni szállásadók, vendéglátósok és turisztikai szolgáltatók is látják, hogy többet kell nyújtani, ha azt akarják, hogy a vendég legközelebb is visszatérjen. A rossz hír gyorsan szárnyra kap, és gyorsan le lehet rombolni hosszú évek építő munkáját. De szerencsére egyelőre a Tisza-tóról a jó hírek abszolút többségben vannak.
– A turisztika mellett milyen fejlesztésekkel javulhat még a régió gazdasága?
– A termelő cégek megléte itt is kulcskérdés, hiszen nem mindenki tud megélni a turizmusból. Ebbe a térségbe mindig is nagyon nehéz volt munkahelyteremtő beruházásokat vonzani, ráadásul, ahogy máshol, úgy itt is kezd elfogyni a képzett munkaerő. Ezért is inkább arra kell törekedni, hogy ne több, hanem jobb, magasabb béreket, jobb megélhetést kínáló munkahelyek jöjjenek létre. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a leginkább kompatibilis az itteni turisztikai kínálattal, hiszen annak is a lényege a természetközeliség, de az ipari vállalkozásokat is szívesen látjuk. Nem gigaberuházásokat várunk, az lenne a jó, ha sok kisebb és közepes méretű vállalkozás települne ide és erősödne meg a térségben. A TOP több ipari park létrehozását is támogatta ennek érdekében, és ezt a célt szolgálják a közeljövő infrastrukturális beruházásai és kiemelten az úthálózat fejlesztési beruházások is.
– Ha – akár úgy is, mint a régió legtöbb települését lefedő karcagi központú választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltjének – az elmúlt évből ki kellene emelni a legfontosabb fejlesztéseket, melyeket említené?
– Voltak nagy beruházások, voltak kisebbek, sok minden elkezdődött, de ezek mindegyike fontos az érintettek számára, ráadásul itt a régióban nagyrészt ezek kapcsolódnak is egymáshoz. Mindenki tudott kicsit előrelépni, és ezek a fejlesztések, mint a láncszemek összekapcsolódtak, összeadódtak, így azt nyugodtan kijelenthetem, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb fejlődése történt a régióban pár év alatt. Az magam is számolgattam, hogy ilyen nagyságrendű fejlesztési forrás – mint 2017-ben – ebbe a térségbe az elmúlt 20 évben nem érkezett, és ez folytatódik 2018-ban és 2019-ben is. Ha rajtunk múlik, a fejlődés már megállíthatatlan.
Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat